Röviden
Áram- és gázpiaci nyitás: felemás eredmények
Jelentős eltérések vannak a tagországok között abban a tekintetben, hogy az ipari fogyasztók mekkora része élt a három éve kezdődött gáz- és árampiaci liberalizáció kínálta lehetőségekkel - derül ki az Európai Bizottság értékeléséből. Németországban a vállalatoknak kevesebb mint öt százaléka váltott idáig gázszolgáltatót, Nagy-Britanniában ezzel szemben minden második cég meghozta ezt a döntést. Az árampiacon öt százalék alatti rátával Belgium és Görögország számít sereghajtónak, míg Németország ezen a téren közel 50 százalékos mutatót ért el. (Reuters)
Voksolás a dohányreklám-direktíváról
Ma szavaz az Európai Parlament (EP) a dohányreklámok tilalmáról szóló bizottsági direktívatervezetről, amelynek újabb változata - miután az előzőt az Európai Bíróság megsemmisítette - lényegesen enyhébb szabályokat tartalmazna az érintett vállalatok számára. Az EP jogi bizottsága további módosításokkal, például a dohánytermékek közvetett népszerűsítésének engedélyezésével szeretné javítani a gyártó cégek helyzetét, a környezetvédelmi bizottság képviselői azonban ezzel ellentétes irányba mutató indítványt tettek. (EUobserver)
Szakértők döntenek Kozlodujról
Jövőre független szakértői vizsgálat kezdődik arról, szükség van-e a kozloduji atomerőmű 3. és 4. reaktorának az EU által kért végleges bezárására - áll abban a megállapodásban, amelyet a csatlakozási tárgyalások energiafejezetének lezárásaként kötött Bulgária és az EU. Az első két reaktort már 2003-ra bezárja Szófia, míg az 5. és 6. blokkot részben európai uniós hitelből korszerűsítik. A mostani megállapodással egy évtizedes, a kozloduji létesítmény biztonságáról szóló vita végére került pont, egyúttal 23-ra emelkedett a Bulgária által lezárt joganyagrészek száma. (EUobserver)
Exportoffenzívát sürget az Eurochambres
Nagyobb aktivitásra szólított fel Christoph Leitl, az európai kamarákat tömörítő Eurochambres, egyszersmind az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke azt követően, hogy az Európai Bizottság lefelé - a tavasszal jósolt 1,4-ről 1 százalékra - módosította az EU-ra vonatkozó őszi GDP-prognózist. Mint mondta, az európai gazdasági kamarák az uniótól olyan kiviteli offenzívát várnak el, amely többek között exportklaszterek támogatásából áll. Az legyen a cél, hogy a harmadik államokba irányuló EU-kivitelt a jelenlegi 10-ről 20 százalékra növeljük a teljes exportban - sürgette Leitl. Az európai növekedési program további súlypontja az infrastruktúra fejlesztése lehet, ami az unió közelgő bővítésére tekintettel is szükséges. Leitl szerint ugyanakkor a szociális partnereknek is hozzá kell járulniuk az európai gazdaság versenyképességének erősítéséhez azzal, hogy termelékenységorientált bér- és jövedelempolitikára törekszenek. (BGy)
