SAPARD-segítséggel teljesítik az előírásokat
Az uniós előcsatlakozási agrár- és vidékfejlesztési forrásokat közvetítő SAPARD-programot hívja segítségül a mezőgazdasági tárca ahhoz, hogy eleget tehessen az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény támogatási előírásainak 2003-ban. A Horn-kormány idején elfogadott jogszabály azt írja elő, hogy az agrárdotációkat évről évre legalább a GDP-bővüléssel és az inflációval arányosan kell növelni. Azt is el kell érni, hogy a magyar mezőgazdasági termékek unióhoz mért támogatottsági hátránya csökkenjen.
A jövő évi agrárköltségvetés megfelel a törvényi rendelkezéseknek - jelentette ki csütörtökön Németh Imre miniszter. Szerinte az agrárium jövőre 216 milliárd forintnyi költségvetési forrást használhat fel, amely a 19 milliárd forintra tervezett SAPARD-támogatással 235 milliárdra duzzadhat. Közölte: a 216 milliárdos összeg 11 százaléknyi, a 235 milliárdos 21 százalékos növekedést takar az idei évhez képest.
Az FVM számításai szerint az agrárfejlesztési törvény úgy teljesül, hogy a rendelkezések értelmében - 3,5-4 százalékos várható GDP-bővülést és 5,5 százalékos inflációt figyelembe véve - az agrárdotációkat minimálisan "csak" 9 százalékkal kellene növelni 2003-ban. Az e fölötti, SAPARD-dal érkező előcsatlakozási pénzek így alkalmasak arra, hogy a hátrányt mérsékeljék az EU-hoz képest. A felzárkóztatást összességében 12 százaléknyi pluszforrás szolgálhatja, mivel ennyi a különbség a 9 százalékos törvényi minimum és a SAPARD-dal számított 21 százalékos dotációnövekedés között.
Agrárszakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a SAPARD-pénzek bizonytalan forrásoknak számítanak, mivel azokat csak megfelelő pályázatok esetén vehetik igénybe a hazai gazdálkodók. Ágazati vélemények szerint az agrártörvény "szellemének" az felelne meg, ha a felzárkóztatást célzó összeget eleve a hazai költségvetés adná, így a SAPARD-források pluszt jelenthetnének. Ezt támasztja alá, hogy a fejlesztési jogszabály 1997-es parlamenti elfogadásakor még nem volt szó a SAPARD-programról. Ráadásul a most többletként beállított pénzek nem is lennének, ha azokat Magyarország időben fel tudja használni. Mint ismert, az uniós támogatásokhoz csaknem három évig nem fértünk hozzá, mivel a hazai felkészülés késett.
A törvényességi aggályokat növeli, hogy egy szeptemberi, számításokat is tartalmazó tervezetében az EU-s felzárkózási támogatásokat még az FVM is külön összegként kezelte a minimálisnak tartott, 235-236 milliárdos dotációs kasszán felül. A tárca a támogatási hátrány csökkentése érdekében akkor mintegy 30 milliárd forintos további forrást ütemezett be. Ez most - SAPARD-források címén - egyrészt csökkent, másrészt beleolvadt a jövő évre tervezett, teljes agrártámogatási keretbe.
