Tagállamok a szégyentáblán
A közösségi direktíváknak 2,1 százaléka nem került még át a tagállamok többségében a nemzeti joganyagba, holott az erre kitűzött határidő már lejárt - állapítja meg az Európai Bizottság. Magyarországon a jogharmonizációs program számos fontos uniós jogszabály átvételét az utolsó pillanatra írja elő: egyebek közt a pénzintézetek éves beszámolóit, a közösségi védjegyet, vagy a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványát szabályozó jogszabályokat is 2003. második fél évében tervezzük csak meghozni. A kormány célja 0 százalékos deficit elérése a csatlakozásra a 2002 novemberéig életbe lépett jogszabályokra vonatkozóan.
Az adópolitikában eddig féltve őrzött, viszonylagos önállóság véget érhet, ha a fiskális rendszerek harmonizációja követelményként kerül be az előkészítés alatt álló európai alkotmányba. Valéry Giscard d'Estaing, az uniós alapokmány szerkesztésével foglalkozó konvent elnöke kijelentette, hogy a tanácskozások során kialakulni látszik egy konszenzus, amely szerint törölni kellene az adóügyekben továbbra is fenntartott vétójogot, mert az zavarja az egységes belső piac működését.
Törekvéseikben a gazdasággal foglalkozó munkacsoportok mindazonáltal csak odáig mennek, hogy minimális szinteket határozzanak meg a vállalati nyereségadó mértékére, és csökkentsék az áfakulcsok szóródását. Nem érintené - egyelőre - a tervezett szabályozás a tagállamok jogát a személyi jövedelmek, a vagyonok és az ingatlanok egyedi módon való megadóztatására.
Az elképzelést ismertetve a Financial Times kiemelte, hogy Nagy-Britannia és Írország máris bejelentette a vétójoghoz való ragaszkodását. Ezzel összefüggésben a londoni lap emlékeztet Giscard d'Estaing egy további nyilatkozatára, amelyben kifejtette, hogy a készülő alkotmányos szerződést nem ratifikáló államok kizárnák magukat az EU-ból. "Le kell rövidítenünk a létező alapszerződéseket, ezért nem lesz mód arra, hogy valamely állam a korábbi jogi struktúrák szerint kapcsolódjon az unió politikai rendszeréhez" - mondta a konvent elnöke. Giscard valószínűsítette, hogy a leendő 25 tagállamból legalább 23 elfogadja a közös alapokmányt, a többiek pedig a korábbi EFTA mintájára kapcsolódhatnának szabadkereskedelmi egyezményekkel az EU-hoz.
