BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A NATO beszállna a háborúba?

A NATO-tagoknak morális kötelességük, hogy megadjanak az Egyesült Államoknak minden szükséges segítséget, ha az ENSZ az Irak elleni katonai akció megindítása mellett dönt - jelentette ki Lord Robertson a BBC-nek. A NATO-főtitkár szerint ez a kötelezettség az őszi prágai csúcsértekezleten létrejött egyetértés következménye.

Robertson szavaiból a német Netzeitung azt emelte ki, hogy a segítségnyújtás konkrétumairól az atlanti szövetség még nem döntött. A NATO-főtitkár egyébként úgy vélekedett, hogy Washington eddig mereven ra-

gaszkodott Irak leszerelésének "ENSZ-útjához", s szó sincs arról, hogy egyoldalúan vállalkozna katonai akcióra. Ez már csak azért is elképzelhetetlen, mert szüksége van más országok légtereire és támaszpontjaira - mondta.

A támadást az ENSZ akkor rendel(het)né el, ha fegyverzetellenőrei Irakban olyan nyomokra bukkannának, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Bagdad tömegpusztító fegyverek gyártási programjait valósítja meg. Az ellenőrök a karácsonyi ünnepek alatt is folytatták öt hete megkezdett kutakodásaikat, egyben újabb tudósokat is kihallgattak, de bizonyítékok meglétéről nem tájékoztatták a közvéleményt. Különféle agytrösztök azt valószínűsítik, hogy január végén, február elején megindulnak a hadműveletek Irak ellen.

A segélyszervezetek megkezdték felkészülésüket a háborúra; becsléseik szerint a polgári halálos áldozatok száma a 10, illetve 100 ezres nagyságrend tartományában mozog majd. A hadműveletek mindenképpen súlyosbítani fogják az amúgy is nélkülöző lakosság megpróbáltatásait. II. János Pál pápa urbi et orbi beszédében az ország megnevezése nélkül az iraki háború elkerülésére szólított föl, egyben a Szentföldön honos vallások vezetőit is arra kérte, hagyjanak föl az ottani konfliktus szításával, amelyet "a vak erőszak értelmetlen spiráljának" nevezett.

Moszkva azzal érvel az iraki háború ellen, hogy az elterelné a figyelmet Afganisztánról, az ottani regionális erőknek a kabuli kormány ellen intézett fenyegetéseiről, ami által világszerte megerősödnének a terrortámadások veszélyei - ilyen értelemben nyilatkozott az Itar-TASZSZ-nak Jurij Fedotov külügyminiszter-helyettes. Ankara sem helyesli Irak megtámadását, mert attól tart, hogy az észak-iraki kurdok esetleges önállósodása ösztönzőleg hathat a kelet-törökországi kurdokra is. Abdullah Gül kormányfő ezért a napokban diplomáciai offenzívába kezd, melynek so-

rán Szaúd-Arábiát, Jordániát és Egyiptomot szeretné megnyerni a török álláspont támogatásának.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.