Agrárium: nincs hurráhangulat
Jelentősen romlanak a magyar szarvasmarha-ágazat termelési esélyei az uniós csatlakozás után a szűk kvótalehetőségek miatt - közölte lapunkkal Demeter János, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének igazgatója. Csak azok tudnak majd húshasznú marhát tartani, akik támogatásban részesülnek. Sok kisebb termelő előbb-utóbb szociális segélyre szorulhat, és hátrányos következmény lesz az is, hogy a hazai gyepterületek jelentős része kihasználatlan marad - mondta az igazgató.
Az 1,947 milliárd literes tejkvóta nem okoz katasztrófát, de a fejlődési lehetőségek elvesznek - állította Csákvári László, a Tej Terméktanács igazgatója.
Csákvári László szerint a magyar tejárak elérték az uniós szintet, ezért a termelői jövedelemhiányt támogatásokkal kellene pótolni. Itt azonban hátrányt jelent, hogy az EU a belépés évében a közvetlen kifizetések 25 százalékát hajlandó csak folyósítani. Hiába egészíthetjük ezt ki nemzeti forrásokból 55 százalékra, a különbség még mindig 45 százalék marad az EU-s gazdák javára - mondta az elnök.
Békési Gyula, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: várhatóan további állománycsökkenéshez vezet, hogy a termelők a 21 eurós állatonkénti közvetlen kifizetés legfeljebb 55 százalékához juthatnak csak hozzá a csatlakozás után. Elmarad az ideálistól az ágazat kvótája is, hiszen Magyarország a kért 1,5 millió helyett 1,146 millió juh után kaphat EU-s dotációkat. Békési szerint ugyanakkor ez még nem okozna különösebb feszültséget, ha a támogatási mozgástér nagyobb lenne.
A kvótákkal nem szabályozott sertéságazat ugyancsak komoly nehézségekre számít, mivel a dotációs lehetőségek előreláthatólag itt is szűkülnek. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára közölte: a várható feszültségekre csak úgy lehet felkészülni, ha a hazai termékpálya szabályozását a csatlakozásig a lehető legzártabbá (legegységesebbé) tesszük. Emellett ki kell majd használni az EU-s és a nemzeti speciális dotációkat, amelyeket a különleges sertések előállításához, az állat-egészségügyi megelőző intézkedésekhez, a környezetvédelemhez és az állatjóléti előírások betartásához igényelhet az ágazat.
Zádori ezzel együtt úgy vélte, hogy versenyképességi okokból azoknak a háztáji gazdaságoknak végleg abba kell majd hagyniuk a sertéstermelést, amelyek eddig is csak időszakosan (a felvásárlási árak növekedésekor) foglalkoztak állattartással. Ez akár 600-800 ezer sertés kiesését is jelentheti évente. A szigorodó ellenőrzések előreláthatólag visszaszorítják a feketegazdaságot is, amely eddig évi 500-600 ezer hízót "tüntetett el". Így várható, hogy a csatlakozás után a gazdálkodók évi 4-4,2 millió állatot állítanak majd elő évente ellenőrzött, legális keretek között.
Az évi 300 millió dolláros exportot lebonyolító baromfiágazat EU-s piacai stabilak maradnak, de az itthoni pozíciók veszélybe kerülhetnek - vélte Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. Fennállhat ugyanis a lehetősége annak, hogy a harmadik országokból származó termékek (illetve egyes EU-s baromficikkek) dömpingáron jutnak a magyar piacra. Takács szerint ezért a következő évet mindenképpen fel kellene használni arra, hogy az ágazat versenyképessége - megfelelő állami támogatásokkal - javuljon. A termékbiztonság és a költségvetési bevételek érdekében az eddigieknél sokkal erőteljesebben kell fellépni a feketegazdaság ellen, amelynek részaránya a baromfiágazatban ma elérheti a 20-30 százalékot is - közölte az igazgató.
Nyertese lesz ugyanakkor a csatlakozásnak a gabonaszektor, mivel itt komoly termelési lehetőségek nyílnak meg - mondta Lakatos Zoltán, az Országos Gabona Terméktanács elnöke. Hozzátette: az EU által elfogadott vetésterületből és hozamokból az következik, hogy Magyarországon újra évi 15 millió tonna gabona teremhet. Ennek esélyét növeli, hogy a belépéssel kiszámítható termékpálya-szabályozás és intervenciós árrendszer lép életbe.
A termelők mellett a tagság elnyerése a kereskedőknek is kedvez majd, hiszen évről évre nagy eladható árualap képződhet. Rosszabb a helyzet a szétaprózott és kapacitásfelesleggel küzdő malomiparban, ahol megfelelő felzárkóztatás nélkül az üzemek nagy részét a külföldi tőke "kilóra megvásárolhatja". Lakatos szerint fenntartásokkal fogadják a csatlakozást a takarmánygyártók is, mivel erős versenytől tartanak.
