Átalakulás előtt a régiók
Mind a hazai közigazgatási reform, mind az Európai Unión belüli lehetőségek kiaknázása szempontjából szükségesnek látszik a koncentráció - jelentette ki lapunknak Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Az IDEA program keretében megkezdődött többek között a regionális átalakítás előkészítése, a kormány szándékai szerint ugyanis 2006-tól választott regionális önkormányzatok alakulnának. A megyei önkormányzatok megszűnnének, bár más formában közreműködnének intézményeik fenntartásában és néhány feladat ellátásában. A regionális önkormányzatok mellett a kormány a kistérségeknek szán jelentős szerepet.
A 2004-es csatlakozástól 2006 végéig a jelenlegi hét magyar statisztikai-tervezési régió mindegyike jogosult a legkedvezőbb uniós támogatásra (Objective I.). Ezt azok a régiók kapják, ahol a GDP nem éri el a tagországok átlagának 75 százalékát. Arról viszont, hogy 2007-től milyen feltételek lesznek, még nem döntött az EU - mutatott rá Baráth Etele. Álláspontja szerint célszerű lenne három nagy statisztikai körzetet lehatárolni, s ezeken belül két-két, tehát összesen hat önkormányzati régiót kialakítani. Ha Budapest négy megyével alkotna egy egységet, akkor a főváros magas GDP-je ellenére nem esne ki a legkedvezőbb támogatásból.
A hazai helyzet ellentmondását jelzi, hogy az uniós támogatások optimalizálása szempontjából három régió létrehozása lenne a legcélszerűbb, míg belpolitikai szempontból ez megvalósíthatatlan. Ennél a megoldásnál ugyanis az ország méretéhez képest főként a 4-4,5 milliós központi régió lenne hatalmas, gyakorlatilag állam az államban - állítja Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. A cég a fővárosi önkormányzat felkérésére készített tanulmányt a regionális átalakulásról, ebben a főváros és a közép-magyarországi régió lehetőségeiről. Elképzelésük szerint öt statisztikai régiót lenne indokolt létrehozni. Ebből négy egyben önkormányzati is lenne, míg a központit három önkormányzati régió alkotná. Az EU-ban önkormányzati és statisztikai régiók működésére is van példa, nem ez befolyásolja a lehetséges támogatások megszerzését. A kérdés inkább az, hogyan fogadja majd Brüsszel a jelenlegi régiók területi átalakításával kapcsolatos magyar elképzeléseket, és azt hogy nem mindig esik egybe az önkormányzati és a statisztikai régiók határa.
Tosics Iván a regionális átalakítással kapcsolatban mégsem az EU-pénzek megszerzését tartja a leglényegesebb szempontnak, hanem a decentralizációt, tehát azt, hogy hajlandó-e az állam átadni a régióknak döntési, tervezési jogköröket, feladatokat és pénzügyi forrásokat. A kormány a regionális önkormányzatok mellett foglalt állást, de még nem tudni, milyen fogadtatása lesz a minisztériumoknál, ha a jelenleg általuk ellátott feladatok egy jelentős része a régiókhoz kerül. Ugyancsak kérdés, mekkora ellenállás lesz a megyékben, ha megkezdődik az átalakítás gyakorlati megvalósítása. A jelenlegi régiók a több ponton vitatott megyehatárok mentén szerveződtek, s a megyék sem a földrajzi-gazdasági egység, inkább politikai csatározások eredményeképpen alkotnak régiókat. Ennek módosítása kapcsán is sok vita várható.
Az önkormányzati választások előtt nagy vihart kavart Pest megye azzal az elgondolással, hogy a magas GDP-t produkáló Budapesttől elszakadva önálló régiót alkot 2006 után. Szabó Imre, a Pest megyei közgyűlés új elnöke szerint az elképzelésnek nincs realitása. A szocialista politikus egyetért azzal az állásponttal, hogy Magyarország három nagy területi egységet alkot, s ezen belül hat önkormányzati régiót lehetne kialakítani. A mesterségesen összetákolt jelenlegi hét régió jelentős átalakításra szorul, de ezt helyi egyeztetések nélkül nem döntheti el a kormány - fejtette ki a közgyűlés elnöke. Szerinte a szervesen felépülő területi egységek mellett a másik alapvető kérdés a költségvetés: az önkormányzati régióknak legalább a központi büdzsé forrásainak 30-50 százalékát meg kellene kapniuk.
Pest megye kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik Budapesttel, a döntések előtti egyeztetés és a fejlesztési elképzelések összehangolása mindkét fél közös érdeke. Európában több példa van arra, hogy a főváros és közvetlen környéke önálló régiót alkot. Szabó Imre úgy látja: arról a konkrét pénzügyi lehetőségek ismeretében később célszerű dönteni, hogyan alakuljon 2006 után a központi régió, illetve Budapest helyzete.
Túlságosan rövidnek tartja a kormány által az átalakulásra, illetve annak előkészítésére ütemezett időt Balsay István. Az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának alelnöke lapunknak elmondta: a Fidesz kezdeményezője volt a közigazgatási rendszer továbbfejlesztésének. Álláspontjuk szerint azonban először a feladatokat és hatásköröket, illetve a finanszírozást kell áttekinteni s optimális módon kialakítani, mit célszerű a helyi önkormányzatok szintjén, mit közép- és mit kormányzati szinten elvégezni. A politikai döntés nem térhet el a szerves fejlődés irányától.
Kormányzati elképzelések szerint 2004-ig készülne el az átalakítás koncepciója, s kezdődnének meg az egyeztetések. Az önkormányzati és közigazgatási reform végrehajtásához alkotmánymódosításra és több kétharmados törvény újrafogalmazására van szükség, így az ellenzék megkerülhetetlen e kérdésben. Balsay István kevésbé tartja elképzelhetőnek, hogy átmeneti idő, illetve átmeneti megoldások nélkül egy ilyen volumenű reform levezényelhető.
