Az önkormányzatok bírálnak
A költségvetés arra kényszeríti az önkormányzatokat, a működési kiadások finanszírozására fordítsák forrásaikat, ám a központi büdzsé is kevesebb pénzt biztosít a helyi fejlesztésekre, mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, Zongor Gábor. A települések többségének jövőre sem lesz elegendő saját forrása, hogy új fejlesztésekbe fogjon, illetve uniós pénzekre pályázzon, pedig a közeledő EU-csatlakozás a beruházások ütemének felgyorsítását tenné szükségessé. Lamperth Mónika belügyminiszter lapunknak kifejtette: az önkormányzatok az ideihez képest 30 százalékkal több forráshoz jutnak jövőre.
Az önkormányzati érdekképviseletek álláspontja szerint a kormányzat nem teljesítette azt az ígéretet, hogy az önkormányzati szféra - az elmúlt évek veszteségeinek pótlására - a költségvetési bázisba beépítve, új feladatokkal nem terhelve 50 milliárd forintot kap, s ugyancsak 50 milliárd fejlesztési célú, szabad felhasználású forráshoz jutnak a helyhatóságok. A TÖOSZ főtitkára az öszszességében 30 százalékos növekedést nem is vitatja, ám állítja: szakértői számítások szerint a közalkalmazotti bérfejlesztések 2003. évi finanszírozásához mintegy 240 milliárd forintos többletre lenne szükség, de a jövő évre tervezett normatív állami hozzájárulás és normatív szja ideihez viszonyított növekménye 117 milliárd forint, tehát alig 50 százalékban nyújt fedezetet. A Pénzügyminisztérium számításai is azt igazolják, hogy várhatóan több mint 600 településen - elsősorban kisközségeknél - még a saját forrásokkal együtt sem lesz meg a szükséges fedezet. A költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban közösen foglalt állást a hét magyar önkormányzati szövetség, amire évek óta nem volt példa.
A belügyminiszter jelentős előrelépésként értékeli a költségvetési törvény vitája során elfogadott, a hiányzó béremelések fedezetét szolgáló 3 milliárd forintos keret létrehozását. Lamperth Mónika szerint a pénzügyi keret felülről nyitott, tehát a kormányzat mindenképpen biztosítja a bérek kifizetését, illetve a település működőképességének fenntartását ott, ahol az önkormányzat erre nem lenne képes. A miniszter elmondta: a 2003-as költségvetési törvényjavaslat alapján jövőre az ideinél 354 milliárd forinttal többet kapnak a helyhatóságok. A többletből 282 milliárd van feladattal terhelve, tehát 72 milliárd a növekmény, s ehhez jön a béremelések fedezetét pluszban szolgáló, 3 milliárdos nyitott keret. Emellett jövőre jelentős uniós, illetve hazai fejlesztési források állnak az önkormányzatok rendelkezésére más minisztériumok költségvetéséhez kapcsolódva is.
A Belügyminisztérium fejezetében lévő fejlesztési források összege meghaladja a 74 milliárd forintot, ez egymilliárddal kevesebb az ideinél. A Miniszterelnöki Hivatal fejezeténél ott van azonban 12 milliárd a kistérségek felzárkóztatására, illetve van egy külön 2 milliárdos kistérségi alap - mondta lapunknak Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A béremelésekre biztosított nyitott keret lényegében egy kitöltetlen csekk az önkormányzatok számára, s emellett a költségvetésben továbbra is megmarad az önhibájukon kívül forráshiányos települések támogatására szolgáló keret. Erre a célra 11,5 milliárd forintot terveznek 2003-ra. Azt azonban kormányzati szakértők sem cáfolják, hogy a béremelések kifizetését segítő keret rossz struktúrát konzervál: támogatást kap számos olyan önkormányzat, amelyek korábban nem vállalták az intézményracionalizálást és az ezzel járó esetleges létszámleépítéseket, míg kimaradnak azok a helyhatóságok, amelyek végrehajtották a korszerűsítést.
