Csak feltételes dátum Ankarának

A kezdeti csalódottság után a török vezetők megbékélni látszanak az EU azon döntésével, hogy Ankara legkorábban csak az uniós tagság politikai kritériumainak teljesülésére kiterjedő, 2004. decemberi felülvizsgálatot követően kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat. A már a koppenhágai csúcstól konkrét időpontot váró Abdullah Gül miniszterelnök a döntés megszületése után éles kirohanást intézett Jacques Chirac francia államfő ellen, aki szerinte "megzsarolta és Ankara ellen fordította" a többi európai országot. Később azonban már szelídebb hangot megütve azt ígérte: "csatlakozása után Törökország bebizonyítja, hogy egy mozlim ország is lehet demokratikus, és a modern világgal összhangban álló" - idéz a Reuters. Az elutasítás fájdalmát némileg enyhítheti, hogy 2004-től Ankara részesülhet az EU előcsatlakozási alapjából, ami a pénzügyi támogatás igen jelentős mértékű emelkedését jelenti majd.

A török tagság késleltetését célzó francia-német álláspont győzedelmeskedését követően nem meglepő, hogy a ciprusi görögök és törökök között Koppenhágában is folytatódó tárgyalások nem vezettek eredményre a sziget újraegyesítéséről. Bár az EU Ciprust megosztott állapotában is hajlandó tagjai közé fogadni, az alkudozás jövőre újraindul. A csúcson viszont Ankara feladta azzal kapcsolatos ellenkezését, hogy a NATO segítséget nyújtson az EU válságkezelési feladatokat ellátó haderejének felállításához, így a közösség jövőre elindíthatja első békefenntartó akcióját a Balkánon.

A Törökországnak szóló uniós ajánlatot a piacok nyugodtan fogadták. A részvényárak pénteken csak hajszálnyit csökkentek, a nemzeti valuta pedig még erősödött is. Elemzők szerint a csúcs Ankarát érintő végkimenetele összességében megfelelt a várakozásoknak, és az ország vezetőinek az első felháborodást követő nyilatkozatai is biztatóak voltak. Ezekben ugyanis két fontos dolgot hangsúlyoztak: egyrészt, hogy megvan az uniós csatlakozás menetrendje, másrészt a politikai és gazdasági reformok még gyorsabban folytatódnak majd.

A politikai bizonytalanságra is érzékeny piacok számára az is nyugtatólag hathat, hogy a parlament által megszavazott alkotmánymódosítás nyomán a februári időközi választások után miniszterelnökké válhat Tayyip Erdogan, a múlt havi választáson elsöprő győzelmet arató Igazság és Haladás pártjának elnöke. Erdogan jelenleg azért nem töltheti be a kormányfői tisztséget, mert korábban elítélték "iszlamista zendülésben" való részvétel vádjával.