Deregulációs feladatok az uniós csatlakozás előtt
Az igazságügyi együttműködést mint a csatlakozás utáni feladatok egyik legfontosabbikát hangsúlyozta megnyitóbeszédében Bárándy Péter igazságügy-miniszter tegnap, a tárca és a Világgazdaság konferenciáján. Kiemelte: gazdasági érdekünk a társadalom legszélesebb rétegeinek kellő felkészítése az uniós együttélésre.
A tanácskozáson Fazekas Judit, a minisztérium helyettes államtitkára egyebek közt szólt a deregulációs tennivalókról. A jogközelítéssel egyidejűleg gondoskodni kell azoknak a szabályoknak a hatályon kívül helyezéséről, amelyek helyébe a közösségi jog közvetlenül alkalmazandó forrásai lépnek a csatlakozás után. A dereguláció ma a hazai jogrendszer egytizedét érinti, ám nem lesz szükség további 200-300 törvényre, rendeletre, amely mára gyakorlatilag értelmét vesztette.
Papp Imre helyettes államtitkár az antidiszkriminációs törvény alapkérdéseit elemezve arra hívta fel a figyelmet: a leendő szabályozás az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget egyaránt garantálni fogja. A jogérvényesítésben nyújtandó állami segítségről elhangzott: nem a jelenlegi rendszer generális újraszabályozására törekednek, inkább arra, a rászorulók mainál szélesebb köre kapjon hasznos támogatást. Az aranyrészvénynek mint az állami beavatkozást biztosító konstrukciónak meg kell szűnnie - mutatott rá Gadó Gábor helyettes államtitkár a legközelebbi társasági jogi tennivalókról szólva. Legfeljebb ritka esetben - például energetikai cégeknél, ha a közellátást veszélyeztetve látja - szólhat bele az állam az adott társaság ügyleteibe.
A polgári és a büntetőjogi igazságszolgáltatási együttműködés feladatai mellett előadás hangzott el a közbeszerzési törvény megújításának terveiről, továbbá a versenyjogi jogharmonizáció helyzetéről. (MKK)
