Eltűnik az aranyrészvény

Az uniós csatlakozással - összhangban a közösségi joggal - megszűnik az aranyrészvény. A törvényjavaslat várhatóan már jövő tavasszal a parlament elé kerül - tájékoztatta a Világgazdaságot Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

A leendő jogszabály hatálybalépését követően nem bocsátható ki az államnak előjogokat adó elsőbbségi részvény azoknál a cégeknél, amelyeknek korábban tulajdonosa volt. A törvény hatályát megelőzően is funkcionáló aranyrészvényeknél az azokat megtestesítő többletjogoknak - legkésőbb a csatlakozás időpontjában - meg kell szűnniük.

Az aranyrészvény attól kezdve törzsrészvényként működik. Ha tehát mindössze százezred részt testesít meg az adott társaság vagyonában, akkor annyi joga lesz és nem több. Az elképzelések szerint főszabályként nem lép semmi a megszüntetett aranyrészvények helyébe.

Az Európai Bizottság álláspontja, hogy az államnak a volt privatizált cégekben fennálló többletjogosítványai sértik a tőkemozgás szabadságát. Az Európai Bíróság legutóbbi, nyáron hozott határozatai is a bizottság álláspontját erősítették meg. A testület szerint csak Belgium élt jogszerűen az aranyrészvény nyújtotta lehetőséggel. Rámutatott: kizárólag nyomós közérdekből - például energetikai cégek értékesítésénél, a közszolgáltatás folyamatossága végett - korlátozható a tőkemozgás aranyrészvénnyel. A beavatkozás nem lehet diszkriminatív, ellenben megkövetelhető az arányosság és az átláthatóság. Elvárás, hogy az állam ne vegyen részt a cég döntésében, legfeljebb utólagosan tagadhassa meg a hozzájárulást. Ezt indokolnia kell, és garantálnia a jogorvoslatot is mindenkinek, akinek törvényes érdekét sérti a határozat. Minderre figyelemmel azonban már nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett aranyrészvényről, hanem egy sajátos hatósági jogkörről - hangsúlyozta Gadó Gábor.

Felmerül: miképpen biztosítható majd bizonyos állami befolyás a nagy hírű, hagyományosan magyar cégekben eladásuk után? Gadó Gábor véleménye, hogy ha az állam kötődik cégekhez, akkor ne adja el azokat. Amennyiben mégis, úgy hazafias érzelmekre hivatkozva nem kreálhat aranyrészvény-tartalmú hatósági jogosítványokat sem. Az Európai Bizottság állásfoglalásaiban egyértelművé tette, hogy aranyrészvényszerű konstrukciókat sem alkalmazhat gazdasági-üzleti megfontolásokból az állam. Más kérdés, hogy - a gazdasági szektorokhoz fűződő - hatósági jogosítványaival élve kivételesen, nyomós közérdekből felléphet egy-egy gazdasági társaság megkérdőjelezhető döntése ellen. Ilyen jogköre van, és lesz a jövőben is. Igaz, az aranyrészvény megszűnése után nem mellőzhető a privatizált cég tevékenysége szerint irányadó hatósági eljárások felülvizsgálata és az esetleges párhuzamosságok kiküszöbölése.