BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Emelkedik a munkaügyi bírság

Hosszas alkudozások eredményeként több kérdésben is sikerült megegyezniük az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) részvevőinek, közte a munka törvénykönyvének (Mtk.) és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénynek a módosításáról. Utóbbi rendelkezik a hét éve változatlan munkaügyi bírság emeléséről. Az ülésen szóba került a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program is.

Ternyák Edit

A munkaügyi ellenőrzés módosításáról pénteken lefolytatott, több órán át tartó vitában a munkaadók meg tudták győzni a kormányzati, illetve munkavállalói oldalt: a jelenlegi egymillió forintos munkaügyi bírság mértéke a tervezett 3, illetve 10 millió forinthoz képest 2, illetve 6 millió forint legyen. A munkaadók sérelmezték, hogy a munkaügyi bírságot nemcsak munkáltatóként, hanem telephelyenként is ki lehet szabni. Rolek Ferenc szóvivő szerint ez a szabályozás hátrányosan különböztetné meg a munkáltatók egy csoportját. Az alku részeként végül a tervezetből kikerült ez a bekezdés.

Ugyanakkor a szakszervezeti oldal az ellenőrzés szigorítását sürgette, s a munkaügyi ellenőrök létszámának és fizetésének emelése mellett érvelt. A munkavállalók nevében felszólaló Borsik János szerint szinte semmilyen kedvező hozadéka nincs a munkaügyi ellenőrzéseknek. Emiatt is tartaná indokoltnak, hogy a jogerős határozattal elmarasztalt foglalkoztatókat nevesítsék a gazdasági élet nyilvánossága előtt.

Egyezség született az ülésen az Mtk. módosításáról is. Erre szükség is volt, hiszen megállapodás a jogharmonizáció miatt is sürgős feladat. Az év végéig a parlamenti szakaszba kell jutnia a tervezetnek. A munkaadók az egyeztetés során aggályaiknak adtak hangot, ugyanis az előterjesztés úgy szólt: a foglalkoztató köteles a munkavállaló kezdeményezésére átminősíteni a munkaszerződést. Hosszas vita után abban egyeztek meg, hogy a munkaadó köteles mérlegelni a foglalkoztatott ilyen jellegű kérését, s arra két héten belül válaszolni.

A törvénymódosítási javaslat kimondja: elnevezésétől függetlenül munkaszerződésnek kell tekinteni a jogviszonyt - adott esetben a színlelt vállalkozói szerződést -, ha a körülmények arra utalnak, hogy a felek között munkaviszony jött létre. Az előterjesztés szerint a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusa nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének megsértésére. A vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottakra ugyanis nem érvényesek az Mtk.-ban foglaltak, így őket nem védi a jogszabály.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.