Eseménydús volt az ősz vége

Az elmúlt hónap legfontosabb történései a kamat- és árfolyamfronton történtek. Az ezzel kapcsolatos dilemmák még most sem szűntek meg. Miközben a forint árfolyamát erős sávszél felé tolta a spekulatív tőkeáramlás, addig felerősödtek azok a hangok, melyek az infláció gazdasági prioritásként való kezelését ellenzik. A forinterősödés, illetve a kamatpolitika eseménytörténetét itt most mellőzzük, hiszen mellékletünk első cikke, illetve piaci körkérdésünk is ezt a témát járja körül. Csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy a jegybank gyakorlatilag minden kamatlépésével meglepte a piacot.

A jegybank inflációs félelmeit indokolja az októberi fogyasztói árindex is: az ősz közepén 4,9 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás. Ez határozottan jelzi, hogy a gazdaságban véget ért a dezinflációs trend. Az októberi inflációs adatok közül a legkellemetlenebb, hogy úgy tűnik, teljesen kifulladt az erős forint tartós fogyasztási cikkekre gyakorolt hatása. Immár harmadik hónapja nem csökkent tovább e termékek ára.

Decemberre 5-5,2 százalék körüli inflációt várnak az elemzők, a végső eredmény többek között attól is függ, hogy a karácsonyi bevásárlási roham mennyire párosul árengedményekkel, elsősorban a műszaki cikkek piacán. A 2003. évet illetően viszont jelentős piaci pesszimizmus figyelhető meg. Inflációcsökkenést gyakorlatilag senki nem vár, inkább stagnálásra, emelkedésre számítanak az elemzők. Szeptemberben a pesszimista piaci várakozásokat is meghaladó mértékű hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben. Az előzetes adatok szerint 351 millió eurót tesz ki a deficit, így az első kilenc hónap negatív szaldója már 2,4 milliárd felett van. A külső pozíciók romlására jellemző, hogy a jegybank tavaly ilyenkor csak 0,8 milliárd euró alatti összesített hiányt jelzett.

A magas hiány (az idegenforgalom gyengélkedése mellett) a lakossági fogyasztás dinamikus bővülésének köszönhető - állítják a szakértők, de meghatározó szerepet játszik a laza fiskális politika is. A romló tendencia a jövő év első feléig kitarthat, erősebb korrekció legfeljebb 2003 végén várható. Az idén 3,5 milliárd euró lehet az éves hiány, ami a GDP 5,3 százalékára rúgna. Jövőre 4-4,2 milliárd eurós deficitet vár a piac, ami a GDP 5,4-5,6 százalékát teszi majd ki.

Kedvező hír volt, hogy váratlanul megugrott az ipari termelés: a stagnálás közeli állapotban lévő szektor augusztushoz képest 3,3 százalékos volumennövekedést mutatott fel. Bár a bővülésben szerepet játszott a szokásosnál is gyengébb viszonyítási alap, az első kilenc hónap átlagos teljesítményét így is felhúzta. Igaz, a 2,1 százalékos bővülés még így is messze a legalacsonyabb növekedési ütem 1997 óta. Látványos, hosszabb távú élénkülést csak a külső feltételek javulásától lehet majd várni. (MI)