EU-bírálat a laza büdzséknek

Az Európai Bizottság megfelelőnek találta a monetáris politikát az unióban, az egyes országok költségvetésével azonban nincs megelégedve. 2002. évi gazdasági jelentésében az eddig végrehajtott, de nem kellő elismertséget kivívott strukturális reformokra is felhívja a figyelmet.

Az Európai Bizottság az első számú gazdasági problémának a túl laza költségvetéseket tartja, míg a monetáris politikával elégedett - írja a Reuters hírügynökség a birtokába került, még nem publikált, bizottsági éves gazdasági áttekintésre hivatkozva.

A bizottság értékelése szerint az árstabilitás biztosítva van, az inflációs várakozások megfelelően alakulnak mind a vállalati, mind a lakossági szektorban. A testület a kereslet lassú emelkedésére számít, de a beruházások aligha nőnek majd dinamikusan mindaddig, amíg a középtávú kilátásokkal kapcsolatos bizonytalansági tényezők fennmaradnak.

A tanulmány szerint az euró erősödése rontott ugyan az európai vállalatok versenyképességén az elmúlt évben, de ez még mindig kívánatosabb, mint a gyenge deviza. A jelentés külön kitér Portugália, Olasz-, Spanyol- és Németország költségvetésére, és sürgeti az említett államokat a nagyobb fiskális szigor alkalmazására.

A bizottság elemzésében méltatja a végrehajtott strukturális reformokat, mivel úgy találták, hogy a széles körben elismertnél jóval többet értek el ezen a téren. Igaz, mindez még kevés ahhoz, hogy az eurózóna elérje eredeti célját: 2010-re a világ legdinamikusabb gazdasági övezetévé váljon.

A jelentés szerint a strukturális reformok 1996 és 2001 között évi fél százalékkal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. Ez alapján az EU csak 2,2 százalékos éves átlagos növekedést produkált volna a jelzett időszakban, míg a valóságban 2,6 százalékos GDP-bővülést sikerült elérni. A reformoknak tulajdonítják még azt is, hogy az euróövezetnek sikerült elkerülnie a recessziót. A hosszú távú előrejelzésben a bizottság szerint a lakosság elöregedése és a nyugdíjasok számának emelkedése következtében 2050-re a fenntartható GDP-növekedési ütem a jelenlegi 2,0-2,5-ről 1,5 százalékra esik vissza, a világgazdaság produktumából pedig a mostani 18 helyett csak 10 százalékkal részesedik majd Európa.