EU-s adatcsere a bankszámlákról
A nem rezidens polgárok megtakarítási számláira vonatkozó automatikus adatcserét előíró megállapodás akkor lép életbe, ha az uniónak sikerül megállapodnia a területén kívüli legjelentősebb pénzügyi központokkal is hasonló egyezmények megkötéséről. A kulcsszereplő ebből a szempontból Svájc, amellyel már körvonalazódik a megoldás: uniós polgárok helvét bankokban vezetett megtakarítási számláinak növekményére 35 százalékos forrásadót vetne ki Bern, s e bevételt megosztaná a tagállamokkal. Ennek fejében megőrizhetne egy szeletet a híres svájci banktitokból, vagyis csak szűkebb körű információszolgáltatásban venne részt az uniós tagállamokkal, mint amit azok egymás közt megvalósítanak.
Ezt az alkut már csak Luxemburg, Ausztria és Belgium utasítja el, amelyek szigorúbb szabályokat akarnak Svájccal szemben. Miután azonban Nagy-Britannia beleegyezett az alkuba, a megállapodás esélye egyre nő - állapítja meg a Financial Times. A dán elnökség már be is jelentette, hogy a jövő héten ismét asztalhoz ülteti az általában csak havonta egyszer találkozó pénzügyminisztereket a megállapodás reményében - jelenti a Reuters.
Ez utóbbi egyébként elemzők szerint elsősorban Németország érdeke, amelynek polgárai közül igen sokan vezetnek luxemburgi, svájci és más bankszámlákat adóelkerülési célzattal. Az uniós együttműködés kiterjesztése azonban valamennyi tagország számára pótlólagos költségvetési bevételi forrásokat ígér.
Magyarország számára szerencsés időpontban történik meg ennek az ügynek a rendezése, mert jelenleg nem sért jelentős érdekeket az adatszolgáltatási kötelezettség, néhány éven belül azonban relevánssá válhat az ügy hazánk, a hazai megtakarítók vagy a nálunk megtakarításokat vezető EU-polgárok számára is - véli Klauber Mátyás, a Kopint-Datorg elemzője. Szerinte néhány "nagy halat" leszámítva (akiknek persze igen irigylésre méltó megtakarításaik lehetnek nyugati bankszámlákon) hazánkban ma nem tömeges jelenség a nyugati bankszámla. Hivatalos becslések a magyarok külföldi megtakarításairól nincsenek, s e téren a független szakértők is találgatásokra vannak utalva. Néhány éve mindenesetre szakmai berkekben keringett egy egymilliárd dolláros becslés, azóta azonban valószínűleg jelentősen csökkent az állomány, hiszen a lakossági valuta- és devizaügyletek jelentősége összességében is folyamatosan hanyatlik: az elmúlt években sokkal inkább megérte forintban (tehát itthon) fialtatni a megtakarításokat. (UGy)
