Folytatódik a terjeszkedés és az árháború
A június végi adatok szerint 230,3 milliárd forintos összberuházás nyomán itthon 49 hipermarket várja a vásárlókat, összesen mintegy 720 ezer négyzetméteren. Ezen üzletek kiskereskedelmi forgalomban képviselt részaránya a KSH adatai szerint 2000-ben 7, 2001-ben 10 százalékot tett ki, miután 250 milliárdos összesített eladásukat 380 milliárdra emelték. Ha csak az élelmiszer- és vegyesiparcikk-forgalomhoz viszonyítunk, a részesedés 15, illetve 19 százalékos volt. (Ezek a számok nem tartalmazzák a nagykereskedőként számon tartott Metro-lánc adatait.)
Balatoniné Kiss Judit, a hipermarketláncokat is tagjai között tudó Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: az 1992 és 1997 közötti időszakban elsősorban Budapest és az agglomeráció volt a cél, amit a vidéki hipermarketek építése követett. 1998-tól gyakorlatilag csak vidéken nyitottak új egységeket, Budapesten legfeljebb mutatóba akadt egy-egy új üzlet. 2000 óta a vidéki fejlesztések továbbra is túlsúlyban vannak, de több hipermarket nyitott Budapest belsőbb területein is. Az igazi térhódítás 1995-ben indult meg, s ma már a világ 15 legnagyobb kiskereskedelmi hálózatából hét jelen van Magyarországon.
Hipermarketet elsősorban Budapesten lehet bevásárlóközpontban találni: 44 százalékuk a fővárosban van. Ennek oka, hogy a hipermarketek sok esetben szórakoztatóegység nélküli bevásárlóközpontokként működnek, így a vásárlók igényeit teljeskörűen ki tudják elégíteni a kisebb városokban is, ahol a "hagyományos" központ nem kifizetődő. Az idén is sorra nyíltak a nagy üzletek: az Auchan három, a Tesco öt, a Spar kettő, a Cora egy új hipermarketet avatott.
A kutatók szerint a közeljövőben a hipermarketek tovább erősödhetnek, míg a bevásárlóközpontok terjedése lassul. A koncentráció erősödése mellett a forgalom is sokkal nagyobb lesz, ezért nem számolhatunk a boltszám csökkenésével. A trendek inkább a bolthálózat szerkezetváltozását ígérik. A hipermarketek száma az idei 49-ről 2006-ra várhatóan 68-ra, piaci részesedésük pedig - a bevásárlóközpontokat is ide véve - 18-ról 25 százalékra emelkedik. Ellenkező tendenciát mutatnak a kis boltok, bár számuk egyelőre nem lesz kisebb, de piaci részesedésük az idei 36-ról 30 százalékra csökken 2006-ra.
A 24 országban, 2249 helyszínen ténykedő Metro csoporthoz saját nevén vezetett nagykereskedései mellett a Makro, a Real, az Extra, a Kaufhof, a Saturn és az itthon is jól ismert Media Markt- és Praktiker-hálózatok tartoznak. Itthon 1994 augusztusában nyílt első áruházuk, s mára 12 helyen várják elvileg csak a vállalkozókat, kerülő úton azonban bárki hozzájuthat a vásárláshoz szükséges kártyához.
A Metrót 1995-ben a Spar kiskereskedelmi lánc első Interspar áruháza követte, amely már minimumlimit és adminisztrációs kötöttség nélküli vásárlást kínált. A 2001 végére 14 tagúvá bővült lánc inkább a belvárosokra koncentrál, s a mostanság megszokott hipermarketeknél jóval kisebb alapterületű boltokat üzemeltet, olyannyira, hogy sokan inkább nagyra nőtt szupermarketként kezelik.
A tíz országban 979 üzletet, főként szupermarketeket működtető brit Tesco itthon 1996-ban debütált első európai hipermarketével. Szigorúan véve az volt az első hipermarketünk. Az azóta is lázasan terjeszkedő, mára 26 tagú lánc sikerére jellemző, hogy 2001-ben a hazai hipermarketek értékesítésének durván felét adta, s ezzel egyértelműen a legnagyobb volt.
A hét országban 79 hipermarketet fenntartó Cora az SNTC szállítmányozási vállalatot is birtokló Louis Delhaize-csoport tagja, amely 2001 végén 10 országban 2444 üzletet működtetett, többek között Hannaford, Kash n' Karry, Delhaize, Delvita, Mega Image, valamint az itthon is használt Match és Profi néven. Első üzletét 1997-ben nyitotta, terjeszkedése (hat üzlet) azonban inkább visszafogottnak mondható.
A világ 14 országában 301 hiper- és 596 szupermarket mellett ingatlanhasznosító céget és az Accord kereskedelmi bankot is üzemeltető Auchan csoport érkezett utolsónak: 1998 áprilisa óta van jelen Magyarországon, ám hét áruházával máris lekörözte francia konkurensét.
A folyamatos növekedés mind nagyobb kiszolgálói hátteret igényel. Az Auchan Üllőn, a Tesco Herceghalmon nyitott logisztikai központot ez év nyarán, amellyel raktározási és elosztási feladataikat igyekeznek egyszerűsíteni.
A láncok másik problémája a megfelelő munkaerő biztosítása. Az amúgy is megterhelő munkát itt a megnyújtott nyitvatartási idő és a hét végi üzemelés is nehezíti. Ráadásul állandó a konfrontálódás a vevőkkel, hiszen egy üzletben akár 60 ezer árucikk is lehet, amelyek elhelyezkedését, árát, jellemzőit egyetlen ember sem képes fejben tartani.
Eközben erős az árverseny. Szinte mindegyik lánc önmagát tartja a legolcsóbbnak, s az éppen akciós termékeknél ez gyakran így is van. A Progresszív Magazin decemberi számában megjelent felmérés szerint a nem márkázott élelmiszereknél inkább az Auchan jár az élen az árcsökkentésben, míg a márkázott ételeknél alig van különbség. A márkás, nem élelmiszer jellegű termékeknél a francia hátterű láncok ajánlatait találták kedvezőbbnek a vizsgált termékeknél, ám még ezeknél is olcsóbb volt néhány diszkonthálózat.
Az árharcból minden szereplő igyekszik sajátos arculatot kialakítva kitörni. Az Auchan az alacsonyabb árszintű termékekre koncentrál, a Cora inkább a szélesebb választékot, nagyobb importárualapot tartja szem előtt, ugyanakkor bizonyos feltételekkel garantálja, hogy kínált termékei nála a legolcsóbbak. A Tesco egyfajta átmenetként minden árszegmens megjelenítése mellett azzal igyekszik becsábítani a vevőket, hogy 1500 kurrens termék árát tartósan a konkurenciánál mért alatt tartja, s számos, 90 százalékban itthon gyártatott saját márkás terméket is tart. Bár a főként vállalkozók kiszolgálására szakosodott Metro nagykereskedőként a nagyobb kiszerelésekre, a kényelmesebb árumozgatásra összpontosít, a másik három lánc komoly versenytársnak tartja, s úgy látják, az utóbbi időben mintha a Metro is nyitott volna a családok felé.
Bár a helyi pékség, cukrászat, a nagyobb gépek házhoz szállítása szinte általános, a vevőkiszolgálás minőségében is vannak különbségek: például az Auchan pénztárosa (részben) csomagolja is a megvett árut, a Tesco több üzlete pedig egész nap nyitva tart.
A hipermarketek tapasztalatai szerint itthon az illatszerek, testápolók választékára nagyobb súlyt kell helyezni, mint a fejlettebb országokban. Ugyanakkor rendkívül árérzékeny honfitársaink az üzletekben nagyobb önfegyelmet tanúsítanak, mint nyugati társaik: jóval kevesebb a kicsomagolva, felbontva a polcokon hagyott áru. Az év végi nagybevásárlás is magyar sajátosság: a tapasztalatok szerint még a másutt ünneplők is úgy vásárolnak, mintha ők látnák vendégül az egész családot. Így az ünnepek utáni napokban töredékére esik vissza az élelmiszer-forgalom. A hazai jövedelmi viszonyok indokolják azt is, hogy az áruházak nemcsak az autósokra figyelnek, de tömegközlekedési kapcsolatra is törekszenek, sőt a Tesco saját buszjáratot is üzemeltet.
Ennek ellenére sokat hallani elégedetlenkedő vásárlókról. Az árak hibás feltüntetésében a láncok szerint a helyzet sokat javult, ám a kéthetenkénti akciók miatti átárazások olyan sok terméket érintenek, hogy a hibákat sohasem lehet teljesen kiküszöbölni. A megfelelő használati utasítások elmaradását az áruházak a beszállítók rovására írják. A gyártó vagy importáló kötelessége volna ugyanis magyar útmutatóval ellátni az árut. Mint megtudtuk, volt már olyan szállító, amellyel azért szakították meg a kapcsolatot, mert a hiányos csomagolás sorozatos panaszokat és fogyasztóvédelmi bírságot okozott. Nem felhőtlen a kapcsolat az áruházak környékén élőkkel sem: a megugró forgalom miatti növekvő légszennyezés, zaj és közlekedési gondok miatt gyakran komoly csaták dúlnak.
