Jegybankok nyomás alatt

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolja, hogy egy lépésben 1,5-2 százalékponttal csökkentsék a jegybanki alapkamatot a forint árfolyam-emelkedése miatt. Ezzel újabb munkaadói szervezet sorakozott fel a monetáris lazítást szorgalmazók mellett: mint ismeretes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) más munkaadói szervezetekkel együtt a múlt héten távozásra szólította fel Járai Zsigmond MNB-elnököt, mondván, a jegybank az erős forinttal nem a magyar gazdaság, hanem az Európai Unió érdekeit képviseli (VG, 2002. december 6., 1. o.). Járai ugyanakkor az Országgyűlés gazdasági bizottságában jelezte: az MNB szerint nem lehet lazítani a monetáris kondíciókon.

A többi kelet-közép-európai országban sem ismeretlen jelenség a nemzeti valuta erősödése, ami mögött főként a spekulációs tőkebeáramlás áll. Lengyelországban azonban a munkaadói szervezetek nem nyitnak frontot a jegybankkal e kérdésben. Mint Leon Podkaminer, a bécsi WIIW intézet kutatója lapunknak kifejtette: a két, egymással rivalizáló érdek-képviseleti tömörülés inkább a bérterhek leszorítása és a munkajogi szabályok rugalmasabbá tétele érdekében fejt ki (nem kis sikerrel) nyomást a kormányzatra. A monetáris politika vonatkozásában már csak azért sem aktívak, mert a zloty erősödése a kilencvenes évek közepe óta megszokott jelenségnek számít.

A varsói jegybank vezetése azonban több ízben is jelezte, nem avatkozik be a zloty gyengítése érdekében. A magas kamatszint érdemi csökkentésére szintén nem hajlandó az intézmény, és ez régóta komoly súrlódási pont a kormány és a monetáris hatóság viszonyában. Az Önvédelem nevű ellenzéki, ám a legutóbbi helyhatósági választásokon a második legerősebb erővé előlépett párt Leszek Balcerowicz jegybankelnök leváltását, sőt bíróság elé állítását követeli.

Más a helyzet Szlovákiában és Csehországban, az ottani jegybankok ugyanis a munkaadók ösztökélése nélkül is igen aktívan fellépnek a nemzeti valuták túlzottnak ítélt erősödése ellen, és ennek köszönhetően a két valuta nemhogy erősödött volna, hanem éppen hogy gyengült a kiindulópontnak számító írországi népszavazás óta. A pozsonyi központi bank az elmúlt hónapokban sorozatosan interveniált a devizapiacon, és 150 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábat. A cseh jegybank vezetői szintén bebizonyították, hogy nem haboznak a kamatcsökkentés eszközéhez nyúlni, és a privatizációs bevételek átváltásának halogatásával is igyekszik visszafogni az árfolyamot. Elemzők szerint akár már a jövő héten, de legkésőbb januárban újabb monetáris lazításról dönthet a prágai intézmény. A cseh vállalatok egy alkalmat sem mulasztanak el, hogy felhívják a figyelmet a valuta erősödésének káros hatásaira; ebben igen aktív az ország legnagyobb forgalmú vállalata, a jórészt exportra termelő Skoda autógyár.