Jövőre hozzák meg a döntéseket
Orbán Viktor, Áder János, Pokorni Zoltán, Varga Mihály - a korábban a Fidesz elnöki posztjának lehetséges jelöltjeiként említett "trió" az elmúlt hetekben egészült ki négyre az előző kormány második pénzügyminiszterével. Mint a politikus nevének ebben az összefüggésben történt felbukkanása is jelzi, a legnagyobb ellenzéki pártban egyre inkább keresik a "vérfrissítés" lehetőségét. Miután azonban a Fidesz nemhogy a stratégiai kérdések megválaszolását, hanem azok megvitatását is 2003-ra halasztotta, a pártban korainak tartják az arra vonatkozó esélylatolgatásokat, hogy a tavaszi kongresszus előtt az elnökség kit javasol majd a párt elnökévé.
Nagy kérdésnek tartják, hogy Orbán Viktor - akit többen szeretnének ismét az elnöki székben látni - kész lenne-e "hivatalosan" is visszatérni a formáció élére. Különösen azok után, hogy egyelőre meghiúsulni - vagy legalábbis elodázódni - látszik a jobboldali uniópárt létrehozásának terve. Az már biztos, hogy a korábban felvetett elképzelésekkel szemben egyetlen párt sem olvad össze a kongreszszuson a Fidesszel. Az MDF hónapokkal ezelőtt világossá tette, hogy nem adja fel önállóságát, azóta pedig a "szatellitszervezetek" elődpártjai is más pá-
lyára álltak: a "torgyántalanított" FKGP és az MKDSZ-esek által "visszafoglalt" KDNP sem a betagozódásban látja a jövőjét. A Fideszben ezek után felismerték és elismerik, hogy az integrációra kormányzati pozícióban mutatkozik nagyobb esély, amikor az - egyebek mellett "anyagi" - érdekek is inkább összekapcsolják a szereplőket.
Érdekes lehet még, hogy mennyiben változhat meg a párt országos elnökségének összetétele. A Fideszt ugyanis mindeddig az jellemezte, hogy alig történt "csere", sőt a jelöltek száma is mindig alacsony maradt. Most azonban nem tudni, a testület munkájában eddig részt nem vett politikusok közül hányan próbálkoznak meg a bekerüléssel a "krízishelyzetben".
A Fidesz vezetői ez idő szerint mind a személyi, mind a straté-giai kérdések tekintetében egymással versengő alternatívákat említenek, és a konkrét döntések elhalasztását azzal indokolják, hogy "első ellenzéki évükben nem kell sietnünk". Mint állítják, a jelenlegi szakaszban nem feltétlenül az újabb támogatók megszerzése, hanem a meglévők megtartása a feladatuk. A tagság egy része ugyanakkor határozottabb fellépést, iránymutatást és látható stratégiát vár. Ez utóbbi kialakítását késlelteti, hogy a korábban többnyire hasonlóan gondolkodó elnökségi tagok álláspontja az utóbbi időben gyakran eltérő. Így az utóbbi időszak "slágertémája", az alkotmánymódosítás kapcsán többen fölöslegesnek tartották a konfrontációt a kormányoldallal. Miután az MSZP visszakozott és "kivette" az előterjesztésből a Fidesz által kifogásolt pontokat, most a "kemények" látják igazolva törekvéseik helyességét. A kérdés túlmutat önmagán, hiszen általában is felmerül, hogy a konfliktusok kerülése vagy kiélezése legyen-e a jövő útja. Ez áttételesen befolyással lesz arra is, hogy végül ki lesz a párt elnöke. (DG-GA)
