Kevés a fiatal háziorvos

Tíz év alatt megduplázódott a hatvan éven felüli háziorvosok száma, ám a fiatalok körében nincs fizetőképes kereslet a praxisukra - mondta a Világgazdaságnak Balogh Sándor. Az Országos Alapellátási Intézet (OAI) főigazgatójától megtudtuk: a 6850 alapellátási körzetből közel 200-ban nincs állandó orvos. Az üres rendelők csak részben függnek a területi elhelyezkedéstől, gyakori a megbetegedés miatti helyettesítés. Ám a tartósan orvos nélküli körzetekből elvándorolnak a páciensek, ami elértékteleníti a praxist. Ezért az OAI a 2000-ben bevezetett rendszer felülvizsgálatát javasolja. (Akkor alanyi jogon jutottak praxisukhoz a háziorvosok, annak materiális értéke az eladáskor jelentkezik, az azóta beállóknak már meg kell vásárolni azt.)

Megoldást jelenthetne, ha a nyugdíjat választó orvosok életjáradékra válthatnák a praxisjogot, így biztosítva időskori megélhetésüket - jelentette ki egy korábbi fórumon Csehák Judit. Az is szükséges, hogy a pályakezdő háziorvosok meg tudják vásárolni a több millió forintot érő jogot. A kedvezményes hitel törlesztéséhez azonban a jelenleginél több működési bevételre lenne szükségük a betegellátás költségeit finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP).

Balogh Sándor tapasztalata szerint azonban a fiatalok nem lelkesednek a "röghözkötöttség"-ért, tartanak attól, hogy a kölcsönre vagy akár saját tőkén megszerzett praxis életük végéig a nyakukon marad. Az sem szerencsés, hogy két orvos alkudozzon a vételárról. Úgy kellene átalakítani a működtetési jog mobilizálásának a rendszerét, hogy az kulturált váltást jelentsen. Az egészségügyi miniszter nem tartja kizártnak, hogy a Magyar Orvosi Kamara felügyelete alatt létrehozandó közalapítvány foglalkozzon a praxisok visszavásárlásával és eladásával.

A háziorvosok 90 százaléka vállalkozó, ennek ellenére a szeptemberi közalkalmazotti béremelésből ők is kaptak. A béremelés mértéke náluk a hasonló képzettségű és szolgálati időt letöltő közalkalmazottakéval volt azonos: átlag 62 500 forint, továbbá a tb-járulék. A béremelés forrását másra nem fordíthatták, és az is feltétel volt, hogy januártól nem lehet ismét minimálbérre visszaállni. Korábban ugyanis többségük minimálbéren jelentette be magát. A viszszaminősítésre valószínűleg nem is lenne igény, hiszen a népegészségügyi kormányprogram olyan többletfeladatokat ró a praxisokra, amelyek ellátásához új munkatársakra is szükség lesz.

A szaktárca és a családorvosokat finanszírozó OEP ugyanis amolyan kapuőr szerepet szán a háziorvosoknak. Cél: lehetőség szerint otthonukban gyógyítsák meg a betegeket, csak a valóban indokolt esetekben küldjék őket a drága kórházi osztályokra. A népegészségügyi program olyan betegségmegelőző projekteket tervez, amelyek a népbetegségek visszaszorítását célozzák. Az időben felismert és kezelt magas vérnyomás meggátolhatja a súlyosabb és drágán gyógyítható szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Fontos továbbá az e betegségek egyik fő kockázatát jelentő dohányzás visszaszorítása.

Ez utóbbival kapcsolatban a főigazgató elmondta: jövőre - a pénzforrásoktól függően - pályázatot írnak ki a praxisoknak a páciensek dohányzásról való leszoktatására, amihez az OAI módszertani levelet készít. A modellkísérletnek is felfogható program elején és végén is el kell számolni a bevont lakosokról, állapotuk változásáról. Balogh Sándor elmondta, hogy több háziorvosi körzetben már az idén hozzáfogtak a lakosság állapotának felméréséhez, s az országos intézet felmérést készít a praxisok területi ellátásáról, aminek során kiderül, hol vannak e tekintetben üres foltok az országban. Új praxist csak indokolt esetben célszerű létrehozni, hiszen a kis létszámú körzetek OEP-bevétele nem fedezi a szolgálat fenntartásának költségeit.