Közepes magyar felzárkózás

Magyarország az Európai Unióhoz történő gazdasági felzárkózását tekintve a középmezőnyben helyezkedik el a felvételre váró országok között. A Világgazdaság és az ICEG (International Centre of Economic Growth) Európai Központja által készített konvergenciaindex Magyarországot 5,7 pontra értékelte a lehetséges 10-ből. Az első helyen Szlovénia áll 7,3 ponttal, második Csehország 6,2, a harmadik Észtország 5,8 ponttal. A legalacsonyabb indexértékeket Szlovákia, illetve Lettország gazdasága kapta, 5,1-5,1 ponttal.

A magyar gazdaság teljesítményében pozitívum a viszonylagos fejlettség. Ugyanakkor a nagy költségvetési hiány és - a térségben lassan egyedülálló módon - magas infláció, valamint a külső egyensúly romlása csökkentette az index értékét. A csatlakozó országok gazdaságai az elmúlt öt év során folyamatosan közeledtek az EU-tagországok felé, a leggyorsabban a balti térségben zajlott ez a folyamat - állapították meg az index készítői.

A fiskális konvergencia igénye miatt a GDP-arányos költségvetési hiányból a gazdasági növekedés és a várható infláció egyensúlyjavító hatásain túl további 4 százalékpontot kell lefaragni - mondta a konferencián felszólaló Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Erre a kiadások és bevételek reálértékében történő változás és egy további meglepetésinfláció teremthet lehetőséget. A szakember szerint utóbbi megoldás esetén inkább a szegényebb társadalmi csoportok fizetnék a deficitcsökkentés terheit, mert ez a társadalmi csoport az, amely a legkevésbé tud védekezni az áremelkedés kedvezőtlen hatásaival szemben.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs állandó tendencia a felzárkózásra, az elmúlt harminc évben konvergáló és leszakadást mutató időszakok váltogatják egymást a fejletlenebb országokban - hívta fel a figyelmet Oblath Gábor, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja. A magyar helyzetet elemezve elmondta: a térségben óvatosnak számító inflációcsökkentő politika mellett magasabb gazdasági növekedés történt, így az elmúlt öt évben kivételesen gyors jövedelmi felzárkózás valósult meg. Az eurózónához történő későbbi csatlakozás kisebb dezinflációs költséget jelentene évente, ugyanakkor az ország kitettsége a külső sokkoknak hoszszabb ideig maradna fenn. Mivel a hasznok hosszabb távon meghaladnák a költségeket, Oblath a korai csatlakozás mellett foglalt állást. Ezzel kapcsolatban problémát jelent, hogy ideiglenesen az egyensúlyi inflációs szint alá kellene csökkenteni a pénzromlás ütemét.

A portugál gazdaságban a felzárkózás során végbemenő kamatcsökkentés jelentős hitelexpanzióval, infrastrukturális beruházásokkal és lakásépítési boommal járt együtt, amely azonban az export versenyképesség-romlását és külső egyensúlyi gondokat okozott - hívta fel a figyelmet a felzárkózás egy lehetséges problémájára Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa.