Külföldi lapszemle

A francia és más nyugat-európai uniós országok közvéleménye a puszta rokonszenven túl igencsak mérsékelt lelkesedéssel fogadta az Európai Unió koppenhágai csúcsértekezletének döntését - írta vezércikkében a francia Le Journal du Dimanche, amely szerint a jelenlegi tagokat elsősorban az unió majdani határainak kérdése nyugtalanítja. A Liberation viszont arról ír, hogy a régieknek nem kell hosszú távú segélyezésre felkészülniük, mivel Kelet-Európának jó a teljesítőképessége, bizonyos időn belül képes lesz beérni az Európai Unió jelenlegi tagállamainak színvonalát. Olyan gazdasági fellendülés elébe néz, amit a nyugati országok az 50-60-as években éltek meg. A lapban megszólaló szakértő vélekedése szerint az unióba felvételt nyert kelet-európai országok húsz-harminc év múlva ugyanolyan színvonalon fognak teljesíteni, mint az Európai Unió eddigi 15 tagállama. A brit The Guardian ellenben úgy véli: nem kétséges, hogy Lengyelország, Csehország és a többiek megrövidítve érzik magukat. A cikkíró rámutat: ez a kiábrándultság számos tagjelölt ország vezetője számára belpolitikai problémákat vetít előre, megnehezíti a csatlakozás ratifikálásának harcait a nemzeti parlamentekben és a népszavazásokon. Egyben biztosítja a folytatódó gerilla-hadviselést a segélyekkel, támogatásokkal, kompenzációkkal kapcsolatban az Európai Tanácson belül, amely sokkal erőtlenebb lesz, amikor az új tagállamok 2004 májusában elfoglalják helyüket.

A német sajtót a csúcs másik meghatározó témája uralja, az, hogy a belépésre pályázó Törökország nem kapott határozott időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A Süddeutsche Zeitung például kiemeli: "Kollégái meglepetésére Jacques Chirac francia elnök nem propagálta a francia-német indítványt, amely 2005. július elsejét irányozta elő a Törökországgal folytatandó tárgyalások kezdetére." Törökország foglalkoztatja az amerikai sajtót is. A The Wall Street Journal elemzése szerint Koppenhága úgy kerül be az EU történetébe, mint az a csúcs, ahol az unió fontossági sorrendje Kelet-Európáról áttolódott Törökországra. "Akár akarták a 15 EU-ország vezetői, akár nem, a tömb hitele mostantól azon múlik, hogyan sikerül Törökországot beterelgetnie az unióba." A The New York Times szerint az EU Koppenhágában kirótta magára Európa definiálásának hálátlan feladatát. A lap idézi Francois Heisbourgot, a párizsi Stratégiai Tanulmányok Alapítványának igazgatóját, aki úgy véli: Európa meghatározásának két megközelítése van. Az első földrajzi és vallási szempontokat követ, a másik a közös értékeken és a közös történelem érzetén alapul. Szerinte Törökország az elsőbe nem illik, a második meghatározásnak azonban megfelelhet.

A Rzeczpospolita lengyel konzervatív napilapban a rendszerváltás utáni miniszterelnökök, továbbá Lech Walesa korábbi és Aleksander Kwasniewski jelenlegi államfő többé-kevésbé egyöntetűen azt hangsúlyozzák, hogy Lengyelország nagy esélyt kapott civilizációs lemaradása kiegyenlítésére, amelyet ügyesen ki kell aknáznia. Jan Olszewski korábbi miniszterelnök viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy Lengyelországnak egészen más feltételek mellett kell csatlakoznia az EU-hoz, mint amelyeket a jelenlegi tagok kaphattak. Ez előrevetíti annak veszélyét, hogy az EU-ban lesznek első és másodosztályú tagok, és nem lesz mód a gazdasági különbségek kiegyenlítésére. Grzegorz Kolodko pénzügyminiszter kiszámította, hogy a csatlakozás első három évében az EU a korábban ígért 25, 30 és 35 helyett 36, 39 és 42 százalékot biztosít Lengyelországnak saját forrásaiból. Kétséges, hogy a lengyel költségvetés helyzete lehetővé teszi-e a kiegészítést, és így az unió által engedélyezett plafonok kihasználatlanul maradhatnak - figyelmeztetett. Egyértelmű győzelemként ünneplik ellenben a nyilatkozók azt, hogy a tagjelöltek közül egyedül Lengyelország szerezte meg az EU hozzájárulását az újlakás-építések alacsonyabb, 7 százalékos áfájának fenntartására 2007-ig. Romániában az ellenzéki lapok keserű kommentárokkal, a kormányhoz közel álló sajtó tapintatos szűkszavúsággal számoltak be a csúcsról. A kommentárok arra hívták fel a figyelmet, hogy milyen nehéz lesz Románia számára a 2007-es csatlakozási dátum betartása. Akárhogy is nézzük, Európa történelmi újraegyesítéséből mi és bolgár "barátaink" kimaradtunk - hangsúlyozta a Curierul National.