Megfejnék a svájci tehenet
A tíz újabb ország felvétele jelentősen növelni fogja azokat az előnyöket, amelyeket az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai az uniós belső piachoz való kapcsolódás révén élveznek - ez az alapja az Európai Bizottság kívánságának, miszerint jelentősen emelni kell a szóban forgó kis országok által fizetett kohéziós támogatások összegét. Az EFTA-országok (Svájc kivételével) az európai gazdasági térséget létrehozó egyezményben vállalták a befizetések teljesítését, amelyek jelenleg évente 24 millió eurót tesznek ki. Ennek 95 százalékát Oslo fizeti; a pénzt az EU kohéziós alapjaitól elkülönítve kezelik, ám hasonló elvek alapján osztják szét Spanyolország, Portugália, Ír- és Görögország között.
Brüsszel azonban azt szeretné, ha a hozzájárulás évente 700 millió euró körüli szintre emelkedne - írja a European Report. Ezt az érintett országok diplomatái elfogadhatatlannak tartják; Norvégia ugyan kész a tagjelölt országok támogatására, ám ezt nem az uniós mechanizmusok kereteiben képzeli el. A bizottsági tervek értelmében azonban 2003 áprilisáig, a csatlakozási szerződések aláírásának időpontjáig tető alá kellene hozni az új egyezményt. A Neue Zürcher Zeitung értesülése szerint a fizetési kötelezettséget az azt mindeddig elutasító Svájcra is kiterjesztenék.
A tagjelöltek és az EFTA-országok között jelenleg is szabadkereskedelmi megállapodások vannak érvényben. Magyarország felé 1997-ben bontotta le az ipari vámokat a négy kis ország, és ez 2001-ben magyar részről is megtörtént. A mezőgazdasági árukra szintén érvényesülnek bizonyos piacrajutási kedvezmények.
