Mekkora a 4,5 százalékos emelés?
Hamarosan két grémium is meghallgatja a jegybankelnököt. Járai Zsigmond csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt számol be a forint erősödése által kiváltott hatásokról, a jövő héten pedig a kormány gazdasági kabinetjében a szociális partnerekkel együtt a jövő évi bérpolitikai célkitűzéseket értelmezik. Mint ismert, a jegybank a magas bérkiáramlás és a jelentős költségvetési költekezés miatt látja veszélyben a jövő évi inflációs célt, s azt ellensúlyozandó tartja magasan a kamatot. A jegybanki politikát bírálók viszont a magas kamatot okolják a versenyképesség visszaesése miatt. A vállalati versenyképesség-romlás az MNB számításai szerint 70-80 százalékban a bérdinamikának köszönhető, s csak a maradék 20-30 százalékért felelős az erős forint.
Tény, hogy az idén jelentős béremelések történtek a versenyszférában is. Itt 14 százalékkal nőttek a bérek. Ez a keresetek reálértékének 10 százalékos emelkedését okozta. Ekkora bérköveteléssel még a munkavállalók sem álltak elő. Erre minden bizonnyal azért volt fedezete a vállalati szektornak, mert beruházásai alaposan visszaestek. Rejtély, a közgazdasági racionalitástól miért szakadt el ennyire a bérdinamika a magánszektorban, hiszen a külső konjunktúra gyengesége és az erősebb forint alaposan rontja a nyereségességet. A helyzetet magyarázhatja a minimálbér-emelés, amely a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók bérét is emelésre kényszeríti. A másik elképzelhető magyarázat: a vállalatok inflációs várakozásai beragadtak 10 százalékon. Harmadik lehetséges magyarázat a költségvetési szektorban megvalósuló bérkiármalás húzóereje. Ma már a közszférában magasabbak az átlagbérek, mint a magánszektorban. Kérdés, mennyire hat egymásra a két munkapiaci szegmens, hiszen a két terület között nem túl nagy az átjárás.
A jövő évi bérkiáramlás kordában tartása érdekében több jelentős lépést is tett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) az utóbbi hetekben. Ilyen volt az MSZOSZ-szel kötött kiegészítő megállapodás, amely szerint 4-7 százalék közötti átlagos keresetnövekedést fogad el a versenyszektorban - közölte Wimmer István főtitkár. Emellett az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának tagjaival - az Áfeosszal, az Iposszal, a Kisosszal és az Okisszal - közösen kialakított álláspont szerint fontos lenne, hogy a jövő évi költségvetés legalább 10 milliárd forint kompenzációs keretet tartalmazzon a minimálbér-emelés miatti terhek enyhítésére. Ezt jelenleg a költségvetési törvénytervezet nem tartalmazza, ami komoly gondokat okozhat az érintett ágazatok cégeinek.
Az idei évi béremelésekkel kapcsolatban Wimmer István úgy vélekedett, ennek jelentős részét - mintegy 25 százalékot - még az előző kormány döntése alapján érvényesített minimálbér emelés okozza, ami ellen azonban az MNB mindeddig nem tiltakozott.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tartja magát az OÉT-ben megkötött jövő évi bérajánláshoz, ugyanakkor úgy vélik, az idei bérkiáramlás a versenyszektorban nem volt túlzott - közölte Károlyi Miklós főtitkár. Kívánatos ugyanakkor, hogy a minimálbér ne emelkedjék, ám a bértorlódások megszüntetése igen fontos lenne.
