Milliárdokért vásárolhat az állam
Csaknem 370 ezer tonna kukorica intervenciós állami felvásárlására jelentkeztek be a termelők a november 30-án lejárt határidőig - tudta meg a Világgazdaság FVM közeli forrásokból. A minisztérium az idén először alkalmazta az EU-s előírásokhoz közelítő intervenciós módszert. A kukoricánál 21 ezer forintos tonnánkénti árat hirdetett meg, ami most azt jelenti, hogy a gazdálkodók árujuk után ennyi hitelhez juthatnak egy állami garanciális közraktározási konstrukció keretében. A forrásokhoz kamat- és tárolási támogatás is társul.
Az intervenciós felvásárlás a búza esetében az idén gyakorlatilag kudarcot vallott, mivel a gazdálkodók mindössze 36 ezer tonna árut ajánlottak fel a 3,9 millió tonnás termésből (VG, 2002. október 17.). Szakértők szerint ennek oka elsősorban az volt, hogy az FVM a 23 ezer tonnás árat ígérő akció részletes szabályozását késve hirdette meg, ezért a rászorultaknak addigra rosszabb áron túl kellett adniuk terményeiken a bevételi kényszer miatt. A kukorica iránti tízszer nagyobb érdeklődést többek között az magyarázza, hogy az intervenciós feltételek még időben, az őszi aratás idején napvilágot láttak, és a piaci feltételek a búzához hasonlóan rosszak.
A 370 ezer tonnányi bejelentkezés ugyanakkor azt eredményezheti, hogy az FVM-nek jövőre - a 21 ezer forintos tonnánkénti árat figyelembe véve - 7-8 milliárd forintot kell fordítania a tengeri tényleges felvásárlására. A termelők májusig fontolhatják meg, visszavásárolják-e a terményt, vagy végleg eladják az államnak. Utóbbi esetben az FVM-nek kellene fizetnie a most hitelező bankoknak, és a tengeri későbbi értékesítéséig felmerülő tárolási és egyéb költségeket is állnia kellene. Szakértők szerint az állami vásárláshoz nem lesz szükség közvetlen költségvetési forrásokra, mivel a tárca az akciót hitelből is lebonyolíthatja, ezt pedig az áru későbbi eladásából részben vagy egészben törlesztheti. A vásárlással valamelyik gabonás cégét, a Concordia Rt.-t vagy a Tartalékgazdálkodási Kht.-t is megbízhatja.
A gazdálkodóknak nyilvánvalóan akkor érné meg az áru viszszavétele, ha addig a piaci árak 21 ezer forint fölé nőnek. Erre viszont szakértők szerint egyelőre kevés az esély, és ezt tükrözik a Budapesti Árutőzsde jegyzései is. Makay György, a felvásárlókat tömörítő Gabonaszövetség főtitkára szerint ma teljes kereskedelmi válság jellemzi a magyar gabonapiacot az erős forint és a nyomott nemzetközi árak miatt. A 6 millió tonnás kukoricatermésből még mintegy egymillió tonnát (havi 100-110 ezer tonnát) kellene exportálni, miközben üzletek alig születnek. A kivitelt hamarosan tovább nehezíti, hogy decemberben kimerül a 450 ezer tonnás vámmentes EU-s kukoricakvóta, amelyet a kiszállítók ez év közepétől vehettek igénybe - tudtuk meg FVM-es forrásokból.
A kereskedők szerint a kukoricát ma tonnánként 90 dollár körüli áron lehetne exportálni, ami - figyelembe véve a költségeket is - 18-19 ezer forintos hazai telephelyi árnak felelne meg. Enynyiért a gazdálkodók nem kívánják eladni az árut. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára megerősítette: a hazai gabonaárak továbbra is alacsonyabbak az önköltségnél. Kukoricánál előfordulnak ugyan 22-23 ezer forintos tonnánkénti üzletek, de ezek csak kis tételekre születnek, és csupán az ország egyes térségeire jellemzők - állapította meg.
