Monetáris politika kereszttűzben

A munkaadók és a munkavállalók továbbra is helytelennek ítélik a jegybank monetáris politikáját, túlságosan magasnak tarva a kamat- és árfolyamszintet. Tarthatónak vélte a jövő évi inflációs célt Wittich Tamás, a munkavállalók képviselője, aláhúzva, hogy a cél a minél alacsonyabb drágulási ütem.

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor arra kéri a Magyar Nemzeti Bankot, hogy vizsgálja felül a 2003. évi 4,5 százalékos inflációs célkitűzést. Érvelése szerint az alacsony infláció lassítja a gazdasági növekedést, ezáltal az Európai Unió bérszintjéhez történő közeledést, így az eurózónához való csatlakozás is lehetetlenné válik.

Éppen ezért a következő 6-7 évben 6-7 százalékos inflációra lenne szükség, az euró bevezetésére csak ezután kerülhet sor. Ugyanakkor az árfolyam-politika megváltoztatására irányuló kérés "nem felszólítás az elnöki lemondásra" - mondta Demján, célozva arra, hogy nem ért egyet Széles Gáborral, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökével, aki a napokban posztjáról távozásra szólította fel Járai Zsigmondot, a jegybank elnökét. Demján Sándor szerint a jelenleginél 10 százalékkal gyengébb árfolyam kellene.

A kamat- és árfolyam-politikával kapcsolatos véleménykülönbségek továbbra is fennállnak - jelezte az MGYOSZ vezetője, aki elismerte, a távozásra felszólítás csupán eszköz volt a nyilvánosság eléréséhez. A munkaadói oldal érdek-képviseleti szerve "várakozó álláspontra" helyezkedik - mondta Széles, aki szerint a kamat-, árfolyam- és bérpolitikáról szóló következő megbeszélés időpontját nagyban befolyásolja az, hogy a világgazdasági konjunktúra miként alakul.

A gazdasági kabinet fóruma kommunikációs célokat szolgál, hiszen a jegybank független intézmény, így a monetáris politikába nincs másnak beleszólása - hangsúlyozta Járai, aki szerint annyit sikerült tisztázni, hogy a versenyképesség romlásában nem csupán az MNB a hibás. Az infláció felpörgetése hosszú távú veszélyekkel járna - figyelmeztetett a jegybankelnök -, és nincs olyan összefüggés, hogy a magasabb infláció segítené a növekedést, reagált Demján véleményére Járai.

Sáveltolásra a következő másfél-két évben nem kerülhet sor; sikerült tisztázni, hogy az EU-csatlakozás nem igényel további felértékelődést. A sávszélre tapadó árfolyam legfeljebb az államadósság finanszírozási módját illetően jelenthet változást - mondta László Csaba pénzügyminiszter. Ha a forint eléri a sáv erős szélét, interveniálni fog a jegybank - erősítette meg Járai.

A gazdasági kabinet ezentúl a érdekképviseletekkel együtt háromhavonta áttekinti majd a gazdaság állapotát - mondta László. A pénzügyminiszter bízik a 4 százalék feletti gazdasági növekedésben, bár elismerte, hogy a világgazdasági helyzet miatt vannak ezzel kapcsolatban kételyek.

Úgy tűnik, a kormány egyelőre a színlelt vállalkozások elleni küzdelemben nem keményít. László szerint jövőre kizárólag a bérmunka ilyen módon történő helyettesítését vizsgálják, Demján pedig arról beszélt, hogy a színlelt szerződések területén a kis- és középvállalkozások versenyképességének megőrzése érdekében "türelem kell".

A kormány azért nem döntött legutóbbi ülésén az egyes hatósági áras termékek árának emeléséről, mivel nem értek a végére az ezzel kapcsolatos elemzéseknek - mondta László.