Négy év után ismét bővítés
A 2003. év ismét a CEFTA bővülésének esztendeje lesz: nyolcadik tagként csatlakozik a szabadkereskedelmi társuláshoz Horvátország. Az 1992-ben négy ország - hazánk mellett Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovákia - részvételével létrejött CEFTA 1996-ban Szlovéniával, egy évre rá Romániával, 1999-ben Bulgáriával bővült. Ma már a magyar export közel 9, az import megközelítőleg 8,5 százaléka bonyolódik a szabadkereskedelmi társulás országaival. Horvátország csatlakozása után a CEFTA súlya tovább nő.
A magyar-horvát kereskedelmi forgalom ugyan sok más relációhoz képest nem túlságosan számottevő (Horvátország a 30. legjelentősebb kereskedelmi partnere Magyarországnak), de az elmúlt években ugrásszerű fejlődésnek indult. Főként a magyar kiszállítások nőttek, aminek eredményeként tovább nőtt az amúgy is tetemes magyar aktívum. Tavaly az exportunk 34,8 százalékkal, 254,7 millió euróra nőtt; importunk viszont csak 1,3 százalékkal bővült, és összesen 6,6 millió euróra rúgott.
Horvátország CEFTA-csatla-kozásával a magyar-horvát kereskedelemben alkalmazandó ipari vámlebontás ütemezése (ez 2003-tól a vámok megszüntetését jelenti) és az agrárkedvezmények lényegében azonosak lesznek a magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozó rendelkezéseiben 2003-tól előirányzottakkal. Lényegesen változnak a származási szabályok. Megszűnik a vámvisszatérítés lehetősége, viszont a kumulációs szabályok alkalmazásával olyan esetekben is lehetővé válik a származó státus elérése és ennek következtében a vámkedvezmények igénybevétele, ahol azt a jelenleg alkalmazható bilaterális kumuláció nem tette lehetővé. A sokoldalú származási kumuláció elősegítheti a termelési kooperációs kapcsolatok erősödését, és hozzájárulhat a kölcsönös szállítások továbbfejlődéséhez, vélik szakértők.
A CEFTA-n belül a horvát csatlakozás azt eredményezi, hogy a horvát-román relációt leszámítva azonnal megszűnnek az ipari vámok és az egyéb, vámon kívüli akadályok. Az agrárkereskedelemben a legtöbb viszonylatban - így a magyar-horvát kereskedelemben is - néhány átmeneti kivétellel lényegében átvesszük a CEFTA jelenlegi koncessziós rendszerét, ami az agrárszállítások nagyfokú liberalizáltságát jelenti. Kivételt jelent a lengyel-horvát és a román-horvát viszonylat, amelyekben az általános alapelvektől független, jóval kisebb mértékű kereskedelmi liberalizációt jelentő agrárkoncessziókat léptetnek hatályba.
Más lesz a származási szabályok rendszere. Horvátország még nem része az úgynevezett páneurópai kumulációnak. A csak horvát viszonylatú illetve horvát származású hányadot tartalmazó áruk CEFTA-n belüli kereskedelmében alkalmazandó új szabályok valójában csak a származási kumuláció szabályait illetően - s az ehhez szorosan kapcsolódó rendelkezések vonatkozásában - térnek el a jelenleg alkalmazott és a jelenlegi CEFTA-országok közötti kereskedelemben a továbbiakban is érvényben maradó származási szabályoktól. (NVZs)
