Négy kérdés marad az EU-csúcsra

Ezúttal külügyminiszteri szinten folytatott egyeztetést a tíz tagjelölttel a dán EU-elnökség és Günter Verheugen bővítési biztos. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy lényegében valamennyi, szűken EU-magyar keretek közé tartozó kérdéskörben sikerült megállapodásra jutni. A magyar miniszter szerint nem várható, hogy az egyes jelölt országokhoz kötődő témákban a - pillanatnyilag még csak dán EU-elnökségi álláspont alapján - kihordott megállapodást a tagországok utóbb módosítanák.

Magyarország esetében ez egyebek között azt jelenti, hogy a külföldiek földvásárlási tilalmánál - a már megítélt hétéves korlátozás lejárta után - mód nyílhat a helyzet felülvizsgálatára, és indokolt esetben a tilalom további három évvel történő kiterjesztésére.

Megoldódni látszik az európai parlamenti helyek kérdése is - azonos szintre hozva a magyar képviselők számát a hasonló lélekszámú tagországokéval -, és elfogadhatnak egy sor kisebb kiigazítási kérelmet az adózási fejezetnél is.

Hétfőn azt is megerősítették, hogy lényegében lezárultak a tárgyalások a leendő magyar agrárkvótákról. Kovács László szerint a végső tételek magyar szempontból elfogadhatók - hétfőn 40 ezer tonnás javítást sikerült még regisztrálni a marhaprémiumnál -, azzal a megszorítással, hogy amennyiben a tejkvóták esetében globális javulás következne be, akkor az ebből arányosan Magyarországra eső részre a magyar kormány értelemszerűen igényt tart. A magyar külügyminiszter ugyanakkor megerősítette, hogy a koppenhágai csúcson a magyar delegáció mindenképpen növelni szeretné a közvetlen agrártámogatások első éves szintjét, rövidíteni akarja az átmeneti időszak hosszát, és növelni óhajtja a közösségi költségvetési visszatérítés nagyságát. Ez utóbbinak legalább akkorának kellene lennie, hogy abból lehetővé váljon a tagság első három évére kiterjedő - a költségvetési helyzet javulását eredményező - visszatérítés finanszírozása.

Magyarország ugyancsak ragaszkodni fog ahhoz a felvetéshez, miszerint a közvetlen agrártámogatások mértékét a nemzeti büdzséből évi 20 százalékkal ki lehessen egészíteni. Kovács László utóbb kérdésre válaszolva elmondta: a magyar költségvetés által biztosított támogatás nagysága hozzávetőlegesen ezzel megegyező, azaz a 20 százalékos "megfejelésnek" meglenne a fedezete.