Röviden
Horvát igen az IMF-megállapodásra
A horvát parlament jelentős többséggel támogatta az IMF-fel kötött, 140 millió dolláros készenléti hitelmegállapodást. Az egyezményt Zágrábban jobbára csak jelzésértékűnek szánják, annak igazolására, hogy az ország által folytatott gazdaságpolitika megfelel a globális hitelintézmény által megfogalmazott normáknak. A pénzt valószínűleg nem kell majd lehívni, mert az adriai turizmus eredményeként és az év eleji márka/euró átváltások nyomán jelentős banki tartalékok halmozódtak fel. Az IMF-megállapodás jelentős fiskális fegyelmező erővel bír a jövő évben esedékes választások előtt. (Reuters)
Bulgária dacol az EU nukleáris aggodalmaival?
Bulgária ismét folytatja a Belene közelében a nyolcvanas évek óta épülő - eddig 1 milliárd dollárnyit felemésztő és várhatóan még ugyanekkora ráfordítást követelő - atomerőmű kivitelezési munkáit. A döntést azt követően hozták meg, hogy halaszthatatlanná vált az egész Európában aggodalmakat kiváltó Kozloduj erőmű egyes és kettes blokkjának még ez évi, végleges leállítása. A hat, egyenként 400 megawattos reaktorral működő energetikai komplexum hármas és négyes blokkját 2006 végéig vonják ki az áramtermelésből. (Reuters)
Jövőre is lassú japán növekedés
Második esztendejébe lép a japán gazdaság növekedése az áprilisban kezdődő 2003/04-es pénzügyi évben a tokiói kormány becslése szerint. A növekedés üteme azonban, akárcsak ebben az évben, lassúnak ígérkezik az erős exportfellendülés hiányában. A GDP reálnövekedése 0,6 százalékos lesz, míg az idén várhatólag 0,9. Az árszínvonal csökkenése miatt a névleges gyarapodás az idén 0,6 százalék lesz, a következő pénzügyi évben pedig 0,2 százalék. A kormányzat gazdasági előrejelzéssel foglalkozó részlegének vezetője, Szaito Tecuo újságíróknak kijelentette: a mostani pénzügyi évre szóló óvatos becslés azt jelenti, hogy a tavaszi és a nyári évnegyed több mint 3 százalékos éves ütemnek megfelelő növekedése után a legközelebbi hónapokban csökkenés várható, bár recesszióról nem lehet beszélni. A japán illetékes főleg a nagy exportpiacok lassú növekedésével magyarázza borúlátását. (Reuters)
