Válsághelyzet Szerbiában
Súlyos politikai válság rémét vetíti előre az elégtelen részvétel miatt eredménytelenné nyilvánított vasárnapi szerbiai elnökválasztás. A szavazatok közel 58 százalékát elnyerő Vojiszlav Kostunica a választási névjegyzékek manipulálására hivatkozva utasítja el az eredményt, és a kormányt okolja a sikertelenségért.
Nyugaton megütközést keltett, hogy a keményvonalas nacionalistának tartott Vojiszlav Seselj a szavazatok több mint egyharmadának megfelelő támogatottságot élvez. Boriszlav Pelevics, a Szerb Egység Pártjának elnöke 3,4 százalékot kapott. A kormány által az első fordulóban indított Miroljub Labusz miniszterelnök-helyettes - akit az újvidéki magyar közösségek is támogattak - most távol maradt a küzdelemtől.
Kostunica - akinek jugoszláv elnöki státusa a Montenegróval létesítendő államszövetség után megszűnik - a későbbiekben szerb államfőként szerette volna megnehezíteni a kormány helyzetét. A politikus Zoran Gyingyics szerb miniszterelnököt és kormányát tartja felelősnek az intézmények megrendüléséért. "Gyingyics kormánya az állami tulajdon saját hasznát szolgáló privatizációját akarja folytatni a káosz körülményei között" - idézte a jugoszláv elnököt az Itar-TASZSZ.
Szerb politológusok szerint a választás kudarca nem fogja számottevően megváltoztatni a belpolitikai helyzetet, mert a válság ennél mélyebb már nem lehet. A várható folytatást illetően az MTI olyan véleményeket idéz, amelyek szerint Kostunica és pártja várhatóan kísérletet tesz majd a kormánynak a parlamentben való megbuktatására. Ez azonban akkor is problémás, ha a törvényhozás megvonná a bizalmat a kormánytól. A hatályos törvények szerint ugyanis a bizalmat vesztett kabinet addig intézi az ország ügyeit, amíg meg nem alakul az új kormány. Márpedig a mostani ellenzék pártjai nem tudnának koalícióra lépni egymással, ezért minden maradna a régiben a legközelebbi parlamenti választásig.
