Válságközelben a német gazdaság
A Siemens, a Volkswagen, a Bayer, a BASF is rajta van azon vállalatok listáján, amelyek vezetői kórusban szidják a kormányt a gazdaságban eluralkodó káoszért, a kilátástalanságért és az országban tapasztalható rossz hangulatért. Szinte kivétel nélkül hiányolják a mélyreható szerkezeti reformokat és az ezek véghezvitelét szolgáló stratégiát. A vállalatvezetők a legégetőbb feladatokat a szociális politika, a munkaerő-piaci szabályozás és az adórendszer átalakításában látják.
A szociális rendszer minden pillére rogyadozik - hangoztatják a válaszadók a Financial Times körkérdései nyomán. A demográfiai időzített bombával senki sem törődik, emiatt a nyugdíjrendszer a végletekig túlterhelt. Az egészségbiztosítás költségei meredek spirálban emelkednek, a szociális támogatások összege tarthatatlanul kúszik felfelé. Mindenütt szükség lenne a bürokrácia csökkentésére, hatásköri deregulációra és a szubvenciók visszafogására - hangoztatják vezető menedzserek, akik egy része úgy látja, hogy a kormánynak ahhoz sincs bátorsága, hogy a helyzet súlyosságát bevallja.
A munkaerő-piaci szabályozást illetően a válaszadók súlyos kritikával illették a kormányt, mert még az általa kiküldött reformmunkacsoport ajánlásait sem vette komolyan. A Hartz-bizottság által benyújtott anyagot a szakszervezetek beavatkozása nyomán oly mértékben felvizezték, hogy a testület elnöke maga sem ismert rá az eredeti indítványokra. Olyan ellenvetések is napvilágra kerülnek, hogy a kormány munkájára a szakszervezetek nagyobb befolyással bírnak, mint a parlament.
Az adók kapcsán a vállalatvezetők kijelentik, hogy azokat az elmulasztott és vállalni továbbra sem mert hosszú távú szerkezeti reformok helyett kénytelen emelni a kormány. A súlyos adók és bérmellékköltségek miatt több nagyvállalat fontolgatja, hogy jelentős kapacitásait, sőt irányító központját külföldre helyezi át.
A kormány véglegesítette a 25 százalékos kamatadó bevezetésére vonatkozó terveit (VG, 2002. december 16., 2. o.). Németország az adót kész egyoldalúan is bevezetni, bár arra törekszik, hogy az EU által vállalt év végi határidő elmulasztása ellenére is uniós szintű rendezés jöjjön létre a kérdésben. A lépést Berlin összeköti a külföldi bankokban elhelyezett - 300 milliárd euróra becsült - betétek utáni adóamnesztiával, amitől legalább 100 milliárdos repatriálást vár.
