Versenyjogi fejezet kipipálva

Az uniós versenyszabályozás kapcsán hónapok óta az egyetlen nyitott kérdésnek az számított, mi történjen a tagságon túlnyúló adókedvezményekkel. Tekintettel az Európai Bizottság ellenállására, jó ideje tudni lehetett, hogy klasszikus átmeneti mentességre nincs ok számítani. A huzakodás célja hónapok óta az volt, hogy sikerüljön olyan fokozatokon és időtávon át közelíteni a megkerülhetetlen EU-konform rendszer felé, ami a lehető legnagyobb arányban "átmenti" az eddigi befektetőknek felajánlott kedvezményeket a taggá válás utánra is. A törekvések között is prioritást élvezett az, hogy ne kelljen visszamenőleges hatályú intézkedést hozni. Magyar megítélés szerint ezért is számít fontos vívmánynak, hogy az EU belement: a kedvezmények jövőbeni kezelésének számításakor figyelmen kívül hagyható a 2002. december 31-ig tartó időszakban ily módon felhalmozott támogatás.

A váltás így is jelentős lesz. Idáig azon cégek kaphattak mentességet a magyarországi társasági adó befizetése alól, amelyek legalább 10 milliárd forintos értékben - elmaradott térségekben már 3 milliárd forint felett is - munkahelyteremtő befektetést hajtottak végre. Ha meglépték a küszöbszintet, akkor általában 10 éven át - illetve a vonatkozó szabályozás hatályának lejártáig, ami 2011 - számíthattak erre a mentességre.

Az új rendszerben más a számítási alap. Egyfelől azt veszik számba, hogy 1997 óta az adott cég összesen milyen halmozott értékű beruházást hajtott végre, illetve, hogy 2005 végéig milyen további befektetéseket szándékozik megtenni. Az utóbbira vonatkozóan a Pénzügyminisztérium hamarosan közzéteszi a számba vehető költségek listáját. Cserébe még az év végéig minden érintettnek jeleznie kell további beruházási szándékát, a jövő elején pedig mellékelni a részletes, költségtényezőket is felsoroló beruházási tervét. Ez lesz annak a képletnek a nevezője, amelynek a számlálójába kerül az az összeg, amennyit az adott cégnek 2003. január 1. és a beruházásra vonatkozó megállapodás végéig adóként fizetnie kellene.

A két összeg elosztása nyomán kapott százalékot vetik öszsze az úgynevezett támogatási intenzitási plafonnal. Ez utóbbi négy kategóriát ismer majd. Az elsőbe tartoznak azon - nem érzékeny szektorban működő - nagyberuházók, amelyek még 2000. január 1. előtt hajtották végre befektetésüket, s amelyek mindaddig (továbbra is) mentesülhetnek az adófizetés alól, amíg az imént vázolt módon számított beruházási értékük 75 százalékát "le nem lakták". A 2000. január 1. és 2002 vége között befektetők esetében 50 százalékos ez a felélhető kedvezményplafon. Az érzékeny szektorokban - Magyarországon alapvetően az autógyártás minősül ilyennek - az említett két küszöbszint 30, illetve 20 százalékos lesz.

Juhász Endre főtárgyaló szerint a magyarországi beruházók nagy része a 75, illetve a 30 százalékos kategóriába esik majd, ami azt is jelenti, hogy közülük sok legkésőbb 2011-ig mégis kihúzhatja tényleges adófizetés nélkül. (Amennyiben az említett képlet számlálójába már 2001. január 1-jétől be kellett volna számítani a kapott adómentesség halmozott értékét, úgy ez 120 milliárd forintnyi kedvezmény sorsát érintette volna.)

Ami a helyi adókat illeti, a megállapodás lehetőséget ad arra, hogy az ebben a körben adott kedvezmények 2007. december 31-ig érvényben maradjanak. Feltétel, hogy az itt érintett cégek ne legyenek benne a már említett "48-as" körben. Ezzel egyúttal Magyarország is végleg "letisztította" az asztalt a koppenhágai csúcs előtt. Kovács László külügyminiszter ma, a kora délutáni órákban ül asztalhoz dán kollégájával, hogy - immár "miniszteri szintű gyónás" keretében - még egyszer áttekintsék a "feladhatatlannak" minősülő magyar igényeket. A soros dán elnökség valamennyi tagjelölttel hasonló egyeztetést folytat, amelynek alapján kedden még egy kísérletet tesznek a tagországok meggyőzésére. Ha ez nem járna sikerrel, a még nyitott kérdések a koppenhágai EU-csúcs asztalára kerülnek.

Mintegy 4000 milliárd forintnyi magyarországi beruházást érint az a megállapodás, amely mentén a magyar delegáció lezárta a versenyjogi fejezet tárgyalását is. Juhász Endre főtárgyaló szerint azzal, hogy számításon kívül hagyják a 2003 előtt odaítélt támogatásokat, mintegy 120 milliárd forintnyi kedvezményt sikerült átmenteni. Az érintett cégek összességében kedvezően értékelik a fejleményeket, ám vannak fenntartásaik is. Munkatársainktól-->