Vesztes sertés- és dohányszektor

A sertéstenyésztők támogatása az EU-belépéssel egyértelműen csökken, hiszen az uniós kassza nem dotálja őket (legfeljebb exportszubvenciót kaphatnak), a jelenlegi minőségi támogatást pedig meg kell szüntetni, mert ellentétes a közösségi joganyaggal. Szakértők egybehangzó véleménye szerint az uniós, főleg a dán sertéshússal a magyar termelők zöme nem tud versenyezni, így ebben az ágazatban a csatlakozás után csak a legkiválóbb termelők maradhatnak talpon.

A dohány- és juhágazatban a legnagyobb problémát a vélhetően maximum az unióban érvényes szint 45 százalékáig kiegészíthető közvetlen támogatás alacsony összege jelenti majd. (A ma kezdődő koppenhágai csúcson az EU a várakozások szerint vélhetően azt javasolja majd végső ajánlatként a jelölteknek, hogy a 2004-ben nekik jutó 25 százalékos közösségi közvetlen kifizetéseket maximum 20 százalékponttal fejelhetik meg saját forrásból.) A juhágazatban állatonként 21 euró, a dohánynál tonnánként közel 3000 euró lenne a 100 százalék. Szakértők szerint a magyarországi termelők alacsonyabb támogatása főként e két ágazatban okoz majd versenyképességi problémákat.

A nagyüzemi gabonatermesztők viszont már a 64 eurós tonnánkénti közvetlen kifizetési szint 45 százalékával is jól járnak.

Alapvetően kedvező az elfogadott 4,73 tonna/hektáros referenciahozam, illetve a 3 487 792 hektáros bázis-termőterület is. Igaz, az unió néhány hónapja még 3,55 millió hektárt ajánlott, de azóta olyan alku született, amely két évvel előbbre hozza a hozam, illetve a bázisterület kiszámításakor figyelembe vett referencia-időszakot: 1995-1999-ről 1997-2001-re. Mivel az újonnan számításba vett években nagyobb volt a hozam, bár kisebb a termőterület, mint a kieső esztendőkben, ez eredményezte a bázisterület kismértékű csökkenését, egyúttal azonban a hozam jelentős emelkedését is (4,49 tonna/hektárról 4,73-ra), ami pénzügyi szempontból kedvező változás a magyar termelőknek. "A gabonaalku eredményével meg lehetünk elégedve, a kvóta megfelelő, ami azért is kulcsfontosságú, mert a hazánknak jutó összes közvetlen kifizetés 70 százaléka ebbe a szektorba kerül, s így a hazai termelők nagyobb támogatáshoz jutnak a csatlakozástól kezdve, mint jelenleg" - véli Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet szakértője.

A csatlakozás nyertesei közé tartoznak majd a szarvasmarha-ágazat versenyképes termelői is, noha az itt kapott kvóták első pillantásra még a magyar kérések felét sem érik el. Itt azonban fokozottan érvényes, hogy az eredeti magyar kérésekben jelentős mozgásteret határoztak meg a tárgyalások céljára. Ma hazánkban például 107 ezer állat után fizetnek anyatehén-támogatást (117 ezres kvótát kaptunk), klasszikus húscélú marhából pedig alig 40 ezret tartanak nyilván (az EU végső ajánlata 94 ezer állat után fizetendő prémiumról szól).

A tejágazatban sem tűnik elfogadhatatlannak az 1,947 millió tonnás ajánlat, noha ez az eredeti kérésünknek csupán kétharmada, és a jelenlegi évi 2,1 millió tonnás hazai termelési szinttől is elmarad. Az EU támogatási rendszerében ugyanis csak az extra minőségi osztályba tartozó tej kerülhet bele, míg hazánkban a beszállítóktól jelenleg érkező tej 10-15 százaléka nem üti meg az extra kategóriát, "csak" első osztályú. (Ám az egy-két tehenes termelők, akik nem lesznek képesek a technológiaváltáshoz szükséges beruházások finanszírozására, valószínűleg tönkremennek.) Ráadásul a borjakkal megitatott tejet az unióban nem kell beszámítani a kvótába, míg a magyar statisztika ezt is tartalmazza. Ezen felül a tíz tagjelölt számára elkülönített 700 ezer tonnás tartalékkvótából hazánkra 42 700 tonna juthat, ami a 2005-ben esedékes felülvizsgálat után 2006-tól nyílhat meg, amennyiben addigra a termelés felfutásából feszültségek adódnának. Az eredeti magyar kérést, az első európai bizottsági ajánlatot és a végső megállapodás számait összevetve "a tejszektorban kevésbé látszik az EU kompromisszumra törekvése, mint a gabonaágazatban, ami az óriási uniós túltermelés fényében persze érthető is" - hívja fel a figyelmet Kiss.

Úgy tűnik, jól jár a csatlakozással a Hungrana Rt. is. Az Agrana-csoporthoz tartozó vállalat az édesiparban használt izoglükóz egyedüli hazai gyártója, s e terméknél sikerült a brüsszeli eredeti ajánlathoz képest feltornázni a hazánknak jutó kvótákat, amelyek csaknem elérik az eredeti magyar kérésnek megfelelő mennyiséget.