A Balkán egésze csatlakozhat
"A Balkán valamennyi országa az EU tagjává válhat" - jelentette ki Romano Prodi európai bizottsági elnök Athénben, az általa vezetett testület és a soros elnöki tisztséget ebben a fél évben betöltő Görögország kormánytisztviselőinek hagyományos "ismerkedési" találkozóján. "Az unió ajtajai nyitva állnak (...) A bővítés nem ér véget Athénben" - szögezte le, utalva a csatlakozási szerződések április 16-án esedékes aláírására a 2004. május 1-jén belépő tíz országgal.
Az unió jelenlegi jogviszonyát a Balkán országaival a stabilitási és társulási megállapodások határozzák meg, amelyek nem tartalmaznak kitételt az esetleges jövendő tagságról. Prodi kijelentései megfigyelők szerint vitát váltanak majd ki az unión belül arról, hogy pontosan hogyan, milyen feltételek mellett és főként mikor képzelhető el olyan országok csatlakozása, mint Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia vagy Albánia.
A térségből eddig Horvátország integrálódott gazdasági téren leginkább az unióba, főként a turizmus révén. Ivica Racan kormányfő pénteken találkozik Prodival, s várhatóan Zágráb informálisan már bejelentett (VG, 2003. január 2., 2. oldal) csatlakozási kérelmének ügyét is megvitatja vele - számol be az EUobserver. "Horvátország Európa része" - szögezte le ezzel kapcsolatban Kosztasz Szimitisz, a soros EU-elnök Görögország kormányfője a Die Welt szerint. A térség egyébként kiemelt figyelmet kap a görög elnökség munkaprogramjában és célkitűzései között is (VG, 2003. január 2., 2. oldal), Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter tegnap kezdte meg háromnapos balkáni körútját Macedóniában, amelynek során az unióval fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyal. (VG)
