A valóság a show mögött: futnak a pénzük után
A show-nak folytatódnia kell. Akár tetszik, akár nem, úgy tűnik, 2003 az interaktív valóságjátékok éve lesz. Az RTL Klub szusszanásnyi szünetet sem hagyva kezdett bele a Való Világ (VV) második részének vetítésébe, riválisa pedig ismert televíziós személyiségeket költöztetett be a Nagy Testvér házába. Az ok egyszerű: a műsor a minden korábbit felülmúló, nemritkán több mint kétmillió nézőt produkáló eredményei miatt nagy biznisz, a tartalom hordozta minőség pedig nem számít. Egyik topcsatorna sem szeretne lemaradni a másiktól, mert minden a nézőkért és a hirdetőkért folytatott kiélezett versenyről szól. Egyelőre pedig nem vitatható Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatójának megállapítása: egy reality show semmilyen más műsorral sem versenyez, egyszerűen mindent legyőz.
Az RTL Klub kezdte lendületesebben a valóságshow-k évét. Januári holtszezon ide vagy oda, a csatorna semmit nem bízott a véletlenre, már ami a reklámköltéseket illeti: nem adta át a kezdeményezést a rivális Tv 2-nek, hanem mindjárt az év első napján elkezdte beköltöztetni a villába az új lakókat. Ismeretes: tavaly szeptemberben technikai okok miatt kilenc nappal később tudta csak elkezdeni saját műsorát az RTL, amelynek nézettségi mutatói még októberben is jócskán elmaradtak a Big Brotherétől (BB).
A Tv 2 a show show-ját, vagyis a ház ismert szereplőkkel való feltöltését már korábban elhatározta. Az igazi valóságshow újraindítását azonban csak februárra tervezte. Kérdés azonban, hogy a kiélezett versenyben megengedheti-e magának a Tv 2, hogy késleltesse a műsorstruktúrájában zászlóshajónak számító Big Brother adásra tűzését. Ráadásul a Tv 2 helyzetét jelentősen megnehezíti az is, hogy a csatorna adóssága 2002-ben egyes információk szerint elérte a 12 milliárd forintot, ami miatt hatmilliárdos hitelért fordult a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB).
A cél nyilvánvalóan az, hogy a lehető legtöbbet ki lehessen hozni a milliárdos beruházásokból. Ismeretes: az RTL Klub maga készítette el a körülbelül egymilliárd forintba kerülő valóságshow-ját, a Tv 2 pedig az Endemol nevű holland médiatársaságnál váltotta meg a Big Brother licencdíját. A BB teljes büdzséje lapértesülések szerint 1,8 milliárd forintra rúgott.
A nagy számok ellenére vitathatatlan, hogy az elmúlt év befutója mindkét csatorna számára sikereket hozott: a hirdetők számára legfontosabb, azaz a 18-49 éves korosztályban a Tv 2 Big Brotherje összességében felülmúlta riválisát. Az esti főműsoridő egészét tekintve azonban csak szeptemberben tudta megelőzni a Tv 2 az RTL Klubot, amely az év megelőző időszakában szinte már behozhatatlannak tűnő előnyre tett szert. A Tv 2-nek az év első nyolc hónapjára jutó reklámbevétele - a nézettségi adatok ismeretében - vélhetően jócskán elmaradt az RTL-étől, amely rekordbevételre tett szert: a csatorna nettó eredménye ugyanis már 11 hónap után közel kétmilliárd forinttal meghaladta a társaság 2001. évi, 20,7 milliárd forintos eredményét.
Mindezek ellenére úgy tűnik: a valóságshow-k versenyének még közel sincsen vége. A VV és a BB újraindítása mindkét csatorna számára további százmilliós bevételeket generálhat. A kérdés csak az, mikor fulladnak ki a show-imádók. Egy biztos, a műsor jellegéből fakadó interaktivitás megmutatta: nemcsak a nézők statisztikai adataiból merítő reklámozók hoznak pénzt a műsorszórónak, a kukkolók közvetlenül is bevételt generálnak: a telefonos és SMS-es be- és kiszavazások során sokan már akkor meglepődtek, amikor 330 ezer szavazat érkezett az egyik párbaj során, a show vége felé közeledvén azonban előfordult az is, hogy 850 ezer, sőt a végső szavazáskor több mint 1,2 millió szavazat érkezett. A televíziók valóságshow-inak reklámbevételeit több mint 20 százalékban a telekommunikáció teszi ki.
Nem vitás tehát: a műsor hatalmas bevételek forrása, azokat pedig, akik a tartalma miatt aggódnak, csak még jobban elkeserítheti az a tény, hogy a valóságshow-k néhány országban öt-hat szériát is megéltek, de a gyengébb "táptalajon" is levetítettek belőlük legalább három sorozatot. A Magyarországon produkált kétmilliós nézettségű műsorok szinte példátlanok a valóságshow-k történetében, különösen ha figyelembe vesszük, hogy egyszerre tűzte műsorára őket a két vezető kereskedelmi csatorna. Pszichológusok és politológusok szerint a médiának a tavaszi választások miatti felfokozott politikai jellege jelentősen növelte a nézők fogékonyságát.
A valóságshow-k babérjait azonban úgy tűnik, nem csak a sugárzóik akaszthatják le. A show-ból kimaradó, nevető harmadik Magyar Televízió (MTV) előtt is egyre jobban kitágul a piac: a közszolgálati csatorna a novemberi struktúraváltását követően jelentős közönséget tudott magához vonzani. Az MTV közönségaránya mind az összlakosság, mind pedig a 18-49 éves kereskedelmi korcsoportban körülbelül két százalékkal emelkedett tavaly szeptemberhez képest, miközben a kereskedelmi csatornák közönségaránya, ha nem is szembetűnően, de néhány tizedszázalékkal már a legfontosabb korosztályban is csökkent. A legnagyobb áttörést megújult hírműsoraival, valamint a Tv 2 egykori sikerkovácsa, Lagzi Lajcsi segítségével érheti el az MTV az új évben. Galambos Lajosnak a közszolgálati csatornán szilveszter éjszakáján bemutatkozó Szuperbuliját például több mint kétmillióan nézték, közönségaránya a sugárzás során messze a legmagasabb, 41,6 százalék volt.
