Állami támogatást várnak a sertéstartók

Rendkívüli mértékben, akár 20-30 százalékkal is zsugorodhat a mintegy 5 milliós hazai sertésállomány, ha az FVM nem növeli az állattartóknak szánt termelési támogatást. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára közölte: ez a következő egy évben 1-1,5 millió darabos csökkenést jelentene. A válság így a 2004-es uniós csatlakozás idején lenne a legnagyobb, ami többek között a felszabaduló állattartó telepek olcsó kiárusításához vezetne - állapította meg.

A gazdálkodók a drasztikus létszámzsugorodás megelőzése érdekében kilónként 60 forintos árkiegészítő dotációra tartanak igényt, miközben a minisztérium átlagosan csak 24 forintot adna. A gondot az okozza, hogy a kilónkénti felvásárlási árak az év eleje óta 215-220 forintra estek, szemben a 300 forint körüli önköltséggel. Az árak elsősorban a rossz külpiaci helyzet, a kivitelt nehezítő erős forint és az idei szabályozás késlekedése miatt zuhantak.

Nem hivatalos információink szerint a minisztérium a hazai kereslet élénkítéséhez 65 forinttal dotálná az élő sertések exportját, ezzel párhuzamosan viszont több sertéstenyésztési támogatást megvonna. A MOSZ felmérései azt tükrözik, hogy az év eleji bizonytalan helyzet hatására több termelő már most a létszámleépítés mellett határozott. Így 8-10 százalékos állománycsökkenés várhatóan akkor is bekövetkezik, ha az FVM végül a 60 forintos termelési támogatás mellett döntene - állítja az érdekképviselet.

A fokozódó feszültség miatt tegnap lapzártánk után is tartottak az ágazati szereplőket tömörítő Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) és az agrártárca közötti tárgyalások, ma pedig a VHT elnöksége foglalkozik az üggyel. Értesüléseink szerint elképzelhető, hogy konszenzusos megállapodás születik. A MOSZ mindenesetre ahhoz is segítséget kér, hogy a sertéstartással felhagyó termelők méltányos keretek között vonulhassanak vissza. Ma többek között pluszgondot okoz, hogy az állományfelszámolások fokozzák az egyébként is meglévő piaci túlkínálatot. Ezért az érdekképviselet felmérései szerint állami hozzájárulásra lenne szükség ahhoz is, hogy a gazdálkodók a felnevelni nem kívánt malacokat vágóhidakra küldhessék vagy exportálhassák. Akár 600-800 ezer állat idő előtti eladásáról is szó lehet.

A hazai húsfeldolgozók azért is folytatják árleszorító tevékenységüket, mert egymás alá ígérve, sokszor nevetséges árakon forgalmazzák termékeiket a nagy kereskedelmi láncokban - állítják a gazdálkodók. Tóth szerint további nehézség származik abból, hogy a versenyjogi szabályozás meghiúsít minden olyan kezdeményezést, amellyel az áron aluli értékesítést meg lehetne akadályozni. Mint ismert, a kormány egy új agrárrendtartási törvény keretében oldaná meg a problémát, de nem hivatalos információink szerint egyelőre kérdéses, hogy a kabinet által már elfogadott jogszabályi javaslatot a koalíciós többség a parlamentben megszavazná-e. (HL)