Áprilistól majdnem tagok leszünk
A csatlakozási szerződés áprilisi aláírása után már úgy fogják kezelni a jövőre taggá váló országokat, mintha lényegében tagok lennének - legalábbis erre készül az első féléves EU-elnökséget ellátó görög diplomácia. Az "aktív" megfigyelői státus az április 16-át követő uniós miniszteri tanácsülésekre járna a majdani új tagországok minisztereinek, erősítették meg görög politikusok és diplomaták, midőn az elmúlt napokban Athénban brüsszeli újságírók egy csoportját - köztük a magyar sajtó részéről a Világgazdaság tudósítóját - fogadták a "görög fél év" kezdete alkalmából. Konsztantinosz Szimitisz miniszterelnök úgy fogalmazott, azáltal, hogy április után a leendő tagtársak miniszterei is kifejtik véleményüket, lényegében be is kapcsolódnak az uniós döntéshozásba. Szavazati joguk ugyan a ratifikációs folyamat lezárultáig még nem lesz, de véleményüket meghallgatják majd, "mintha máris teljes jogú tagok lennének" - ígérte a görög kormány feje.
Megfigyelők rámutatnak, hogy a fél év során több fontos vitára is sor kerül majd az EU különböző tanácsülésein. Közülük a legfontosabb az agrárminiszterek állásfoglalása lesz a közös mezőgazdasági politika majdani reformjára vonatkozó bizottsági javaslatról. Az úgynevezett "félidős" jelentést végleges formában január 21-én hagyja jóvá és adja át a tagországoknak a brüsszeli testület, s mint Georgiosz Drisz, az EU agrárminiszteri tanácsának e féléves elnöke az említett sajtóprogram kapcsán elmondta, Athénban arra törekednek, hogy még a görög fél év (azaz június) végéig megszülessen a tagországok politikai álláspontja a bizottsági anyagról (lényegében a leendő agrárreformok majdani főbb irányairól). Megerősítette egyúttal, hogy bár formálisan nem lesznek még tagok, a leendő közös vélemény kihordásába április után mindenképpen bevonják a leendő tagállamok miniszte-reit is.
A görög fél év végrehajtásának múlt pénteki formális nyitánya - a görög kormány és az Európai Bizottság athéni együttes ülése - alkalmából amúgy görög és bizottsági vezetők egyaránt hangoztatták a még decemberben bejelentett öt féléves prioritást (amelyek: a bővítés, az úgynevezett lisszaboni gazdasági folyamat, a bevándorláspolitika, a konvent és kulcsfontosságú külpolitikai kérdések kezelése). A bővítés kapcsán egyúttal mindkét részről visszatérően hangsúlyozták, hogy mostantól kezdve fokozottabb figyelmet kívánnak szentelni a Balkánnak is, értésre adva az itteni országok körében, hogy "Európához tartoznak", s a feltételek teljesítése esetén "számukra is nyitva áll hosszú távon az uniós taggá válás lehetősége".
