BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bizonytalan EU-népszavazások

Több tagjelölt országban is veszélyek fenyegetik az idén rendezendő csatlakozási népszavazás sikerét. A balti országokban a belépést ellenzők magas aránya, Szlovákiában az esetleges alacsony részvételi arány okozhat gondokat az integráció híveinek, akik a legkevesebb problémára Magyarországon számítanak.

Három visegrádi állam közül Magyarországon a legnagyobb az érdeklődés a csatlakozási referendum iránt, s ugyancsak hazánkban voksolnának a legtöbben igennel - tette közzé friss felmérésének eredményeit a prágai CVVM közvélemény-kutató. Eszerint a magyaroknak 68 százaléka kíván szavazni a referendumon, míg a lengyeleknek csak 61, a cseheknek pedig mindössze 46 százaléka. A magyarok 75,1 százaléka támogatja a belépést, a lengyeleknek 73,5, a cseheknek pedig 62,4 százaléka.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a referendumokat a tíz jelöltnél sokkal inkább az alacsony részvételi arány fenyegeti, mintsem a tagsággal szembeni ellenállás - emlékeztet az Eurobarometer legutóbbi elemzésének egyik megállapítására az EurActiv.

A részvételi szándék és a belépést pártolók, illetve ellenzők egymáshoz viszonyított aránya alapján a legbiztatóbbnak éppen Magyarországon tűnik a helyzet.

Elemzők éppen ezért szerencsésnek tartják, hogy hazánkban viszonylag korán (április 12-én) rendezik a népszavazást, mivel egy meggyőző magyar "igen" a többi referendum végkimenetelére is jótékony hatást gyakorolhat.

Valószínűleg a magyarországi népszavazásnál előbb kerül sor a máltai referendumra, az EUobserver által idézett találgatások szerint február 22-én, 28-án, vagy március elején. Az egyik leginkább euroszkeptikus jelöltnek tartott Máltán a referendum kimenetelét az is bizonytalanná teszi, hogy az idén parlamenti választásokat kell tartani, s a jelenlegi ellenzék győzelme lehetetlenné tenné a csatlakozást. Az unióellenes Munkáspárt egyszer már visszavonta a szigetország tagsági kérelmét (1996-ban), s most ismét egyértelművé tette, hogy alternatív partnerségi megállapodásokban gondolkodik a csatlakozás helyett.

Szintén a hazánkban megrendezendő népszavazás előtt tartják a ciprusit - ha megrendezik egyáltalán. Általános várakozások szerint ugyanis ha nem sikerül tető alá hozni a sziget két felének újraegyesítéséről szóló megállapodást a február 28-i határidőig, akkor a sziget görög felének parlamentje referendum nélkül hagyja majd jóvá Ciprus csatlakozását, amely a gyakorlatban csak a görög területekre terjed majd ki, a törökre nem. Az alacsony részvételi szándék a legnagyobb gondokat Lettországban, Litvániában és Szlovákiában okozhatja. E három államban ugyanis egyaránt ügydöntő referendumot tartanak, amelyek érvényességének feltétele, hogy a választópolgároknak több mint fele részt vegyen rajtuk. Megfigyelők azonban arra emlékeztetnek, hogy a posztkommunista térségben 1990 óta rendezett népszavazások közt alig volt olyan, ahol a részvétel elérte az 50 százalékot.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.