BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bizonytalan EU-népszavazások

Több tagjelölt országban is veszélyek fenyegetik az idén rendezendő csatlakozási népszavazás sikerét. A balti országokban a belépést ellenzők magas aránya, Szlovákiában az esetleges alacsony részvételi arány okozhat gondokat az integráció híveinek, akik a legkevesebb problémára Magyarországon számítanak.

Három visegrádi állam közül Magyarországon a legnagyobb az érdeklődés a csatlakozási referendum iránt, s ugyancsak hazánkban voksolnának a legtöbben igennel - tette közzé friss felmérésének eredményeit a prágai CVVM közvélemény-kutató. Eszerint a magyaroknak 68 százaléka kíván szavazni a referendumon, míg a lengyeleknek csak 61, a cseheknek pedig mindössze 46 százaléka. A magyarok 75,1 százaléka támogatja a belépést, a lengyeleknek 73,5, a cseheknek pedig 62,4 százaléka.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a referendumokat a tíz jelöltnél sokkal inkább az alacsony részvételi arány fenyegeti, mintsem a tagsággal szembeni ellenállás - emlékeztet az Eurobarometer legutóbbi elemzésének egyik megállapítására az EurActiv.

A részvételi szándék és a belépést pártolók, illetve ellenzők egymáshoz viszonyított aránya alapján a legbiztatóbbnak éppen Magyarországon tűnik a helyzet.

Elemzők éppen ezért szerencsésnek tartják, hogy hazánkban viszonylag korán (április 12-én) rendezik a népszavazást, mivel egy meggyőző magyar "igen" a többi referendum végkimenetelére is jótékony hatást gyakorolhat.

Valószínűleg a magyarországi népszavazásnál előbb kerül sor a máltai referendumra, az EUobserver által idézett találgatások szerint február 22-én, 28-án, vagy március elején. Az egyik leginkább euroszkeptikus jelöltnek tartott Máltán a referendum kimenetelét az is bizonytalanná teszi, hogy az idén parlamenti választásokat kell tartani, s a jelenlegi ellenzék győzelme lehetetlenné tenné a csatlakozást. Az unióellenes Munkáspárt egyszer már visszavonta a szigetország tagsági kérelmét (1996-ban), s most ismét egyértelművé tette, hogy alternatív partnerségi megállapodásokban gondolkodik a csatlakozás helyett.

Szintén a hazánkban megrendezendő népszavazás előtt tartják a ciprusit - ha megrendezik egyáltalán. Általános várakozások szerint ugyanis ha nem sikerül tető alá hozni a sziget két felének újraegyesítéséről szóló megállapodást a február 28-i határidőig, akkor a sziget görög felének parlamentje referendum nélkül hagyja majd jóvá Ciprus csatlakozását, amely a gyakorlatban csak a görög területekre terjed majd ki, a törökre nem. Az alacsony részvételi szándék a legnagyobb gondokat Lettországban, Litvániában és Szlovákiában okozhatja. E három államban ugyanis egyaránt ügydöntő referendumot tartanak, amelyek érvényességének feltétele, hogy a választópolgároknak több mint fele részt vegyen rajtuk. Megfigyelők azonban arra emlékeztetnek, hogy a posztkommunista térségben 1990 óta rendezett népszavazások közt alig volt olyan, ahol a részvétel elérte az 50 százalékot.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.