Borúlátó az EIU büdzséelemzése

A választási év laza fiskális politikája visszahozta a kettős deficit problémáját Magyarországon: a költségvetés hiánya a becslések szerint elérte a GDP 9, a folyó fizetési mérlegé pedig meghaladta annak 5 százalékát - emeli ki a 2003. január havi országkockázati elemzésében az EIU. A kormányzati költekezés segítette ugyan a kereslet fenntartását a külső piacok gyengélkedésének körülményei között, az EU átlagát jóval meghaladó infláció azonban tovább gyorsult 2002 utolsó negyedében. A politika eredményeként megnőtt külső deficit finanszírozása a privatizáció lezárultával lelassult külföldi tőkebeáramlás mellett ráadásul egyre nehezebben biztosítható.

Az EIU úgy véli, hogy az idei évi költségvetési hiány a kormány 4,5 százalékos, GDP-arányos célkitűzését mintegy egy százalékponttal haladja majd meg. A londoni elemzők borúlátásukat a közszféra tavalyi béremeléseivel, a nyugdíjemelésekkel, valamint az oktatásra, az egészségügyre és a védelemre fordított kiadások növelésére tett ígéretekkel magyarázzák. A költségvetési célok teljesülését az is alááshatja, hogy a 2003-ra 4,4 százalékos GDP-bővülést tervező kormányzati becsléssel szemben az EIU mindössze 3,9 százalékos növekedést vár.

A kutatóintézet a Nemzeti Bank előtt álló legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy összeegyeztethetetlennek bizonyulhat az inflációs és az árfolyamra vonatkozó célkitűzés. Az EIU arra számít, hogy a világpiaci energiaárak potenciálisan meredek emelkedése 2003 első felében - amikor Magyarországnak meg kell kezdenie a hazai kiskereskedelmi árak közelítését a nemzetközi szinthez - azt eredményezi majd, hogy az infláció 5 százalék felett marad.

Az EIU szerint 2003-2004-ben sem számíthatunk a külső környezet lényeges javulására, amelyet az exportpiacok gyenge kereslete, valamint a forint erősödése és a béremelkedések révén romló versenyképesség jellemez. Az elkerülhetetlennek látszó külföldi hitelfelvételek nyomán az EIU szerint 2004-re nyolcmilliárd dollárral, 41 milliárdra nő az ország külső adósságállománya.