Budapest lemaradhat az adók uniós versenypiacán

Az európai uniós piac a vállalkozók számára az adók versenypiacát is jelenti - hívta fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke. Koji László rámutatott: arról van szó, hogy melyik nemzetgazdaság adórendszere teremti a legkellemesebb környezetet a részpiacok versenyében. Magyarországon az élőmunkához kötődő adók, illetékek és közterhek, valamint a helyi adók mértéke hátrányos helyzetet teremt a budapesti gazdasági régió számára a részpiacok versenyében - fejtette ki. Példát is említett: a kétszázalékos iparűzési adó magas, a beruházások esetén érvényesíthető iparűzési adókedvezményt pedig olyan szigorú feltételek teljesítéséhez kötik, hogy tavaly azt egyetlen vállalkozó sem tudta igénybe venni. Ezért gondoljuk - hangsúlyozta -, hogy a magyar főváros elveszíti a komparatív előnyöket, amelyek tíz évvel ezelőtt még megvoltak.

"Szeretnénk meghúzni a vészcsengőt, mert elsősorban a határon kívüli nagy gazdasági régiókkal kell megküzdenünk, és nem az ország más régióival" - fogalmazott. Koji László szerint kívánatos, hogy Budapest gazdaságfejlesztési programja az eddiginél nagyobb figyelmet kapjon a kormányzat, a fővárosi önkormányzat és a társadalom más érdekcsoportjai részéről is.

A BKIK vezetése kétéves szakmai programot hagyott jóvá a tagvállalatok uniós csatlakozásának további felkészítésére. Erre a célra az idén 81 millió forint fedezetet biztosítanak. Ezenkívül rövid időn belül létrehozzák a budapesti vállalkozások uniós irodáját, amely képzési és üzletviteli központ kíván lenni. A beruházásra a kamara a költségvetéséből 130 millió forintot fordít. A fővárosi vállalkozók azt remélik, hogy "önkéntes" - az előbbi öszszeget is figyelembe vevő - 210 millió forintjukhoz a költségvetés vagy a fővárosi önkormányzat ugyanennyit hozzátesz. Ebben az esetben közel félmilliárd forint jutna arra, hogy a 2004-es csatlakozási dátumot minél kevesebb budapesti vállalkozás élje meg pesszimistán.

Szükség lenne a BKIK brüszszeli uniós kirendeltségére is, de ennek fenntartása évente 60-70 millió forintba kerülne. Ezért arra keresnek megoldást, hogy ezt a pályázatokkal kapcsolatos tájékozódást, kezdeményezést, lobbizást végző irodát más intézményekkel közösen hozzák létre.