Formálódó esélyegyenlőség
Nemcsak a romák és a fogyatékosok esetében, a foglalkoztatás terén is egyenlő bánásmódot kíván teremteni a tervek szerint e hónap végén a kormány elé kerülő esélyegyenlőségi törvény koncepciója. Az Igazságügyi Minisztérium által elkészített munkaanyagban egyelőre még nyitott az a kérdés, hogy kiterjeszthető-e az egyenlő bánásmód kötelezettsége a munkaviszonyon kívüli - például vállalkozói formában történő - munkavégzésre, vagy sem. A tervezet egy másik fontos pontja szerint a munkához jutásban, a munkaviszony létesítésében és megszüntetésében, a munkafeltételek megállapításában és biztosításában is tilos a hátrányos megkülönböztetés.
A törvényt megsértő munkáltatóra 50 ezertől 3 millió forintig terjedő pénzbírságot szabhatna ki az újonnan létrejövő egyenlő bánásmód bizottság. A határozatot a munkáltató bíróság előtt támadhatja meg, mondta Gyulavári Tamás, a koncepciót kidolgozó egyik jogi szakértő.
A munkáltatóknak a nemek közti diszkrimináció csökkentéséhez személyügyi programot kellene kidolgozniuk, mely hatékonyan szolgálja, hogy a megüresedett álláshelyekre férfiak és nők egyaránt pályázzanak. A 250 főnél több főt alkalmazó munkáltatónak évente esélyegyenlőségi tervet kellene készítene, melyet a helyi munkaadói és -vállalói érdekképviselőkből álló esélyegyenlőségi bizottság fogadna el. A grémium meghatározhatná, mely munkavállalói csoportokra vonatkozzon a terv.
A munkaadói szervezetek képviselői nem ismerik a koncepciót, és hiányolják, hogy azt nem tárgyalta az Országos Érdekegyeztető Tanács. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szakértője, Geiger Éva szerint a munkaadó mérlegelési és döntési joga nem csorbulhat. Hasonlóan nyilatkozott Várkonyi Júlia, az Ipartestületek Országos Szövetségének képviselője is, hozzátéve: a pénzbírság bevezetését nagy valószínűséggel minden foglalkoztató ellenezné.
