Hátul az EU-támogatási listán
Abszolút értékben Litvánia majdnem annyi nettó EU-támogatásban részesül pénzáramlási alapon 2004-2006 között, mint Magyarország. Vilnius 1,352 milliárd euróval többet kap majd a december végén befejeződött dán uniós elnökség számításai szerint, mint amennyit befizet, míg Budapest egyenlege 1,374 milliárd euró lesz. Mivel Litvánia népessége alig több, mint harmada hazánkénak, a balti állam egy főre jutó támogatása meg fogja közelíteni a magyar szint háromszorosát.
Jóval több uniós pénzhez jut a másik két balti ország és Málta is a tagság első három évében, mint Magyarország, sőt, kisebb mértékben Lengyelország és Szlovákia EU-támogatási szintje is meghaladja majd a hazait. Szlovénia és Csehország viszont hazánknál kevesebb EU-pénzt lát majd egy főre vetítve, illetve Ciprus is, ha a sziget újraegyesítése nem sikerül (az újraegyesített Ciprus számára viszont már olyan pótlólagos forrásokat különít el az unió a szegényebb török rész felzárkóztatására, amivel a szigetország is hazánk elé kerülne a támogatási listán).
Az egy főre jutó támogatási szintek közti eltérés alapvetően az újonnan belépő országok közti relatív fejlettségi különbségeket tükrözi vissza - mondta lapunknak Kovács László külügyminiszter. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a szegényebb térségek, illetve tagországok felzárkóztatása évtizedek óta az integráció egyik legfontosabb célkitűzése.
Szó sincs tehát arról, hogy az egy főre jutó nettó pénzügyi támogatás mértéke alkalmas lenne annak mérésére, hogy melyik tagjelölt mennyire sikeresen zárta le a csatlakozási tárgyalásokat - húzta alá a külügyminiszter. Portugália is igen jelentős anyagi támogatásban részesül belépése óta, Svédország pedig nettó befizető a közös kasszába, de komolytalan lenne ez alapján azt állítani, hogy Portugália jól, Svédország pedig rosszul tárgyalt - tette hozzá.
Az Európai Bizottság szóvivője megfelelőnek tartja a bővítésre szánt pénzek elosztását a tíz újonnan belépő között. Az egy főre jutó támogatások alapján felállított sorrend ugyan nem százszázalékosan fedi le az egy főre jutó GDP alapján készített sorrendet, de ez a jelenlegi tagállamok között sincs így - emlékeztetett a szóvivő. Luxemburg például, noha az unió leggazdagabb tagállama, sokáig a nettó pénzügyi haszonélvezők között szerepelt, és a közelmúltban voltak olyan évek is, amikor a jelentős nettó befizetőnek számító Nagy-Britannia egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag alatt maradt. Ezek az elszórt ellenpéldák azonban a bizottsági szóvivő szerint nem cáfolják a fő trendet, vagyis azt, hogy a nettó befizetők döntő többségükben az EU-átlag feletti fejlettségi szintű tagállamok, a nettó haszonélvezők pedig zömmel az átlag alatti fejlettségűek. Az új tagok valamennyien nettó pénzügyi haszonélvezők lesznek, csupán a támogatások mértékében van különbség - hívta fel a figyelmet a bizottsági szóvivő.
Az új tagok esetében a GDP-ben mért fejlettség és az EU-támogatás mértéke szerinti sorrendek közt az egyetlen jelentős különbséget a viszonylag fejlett Málta magas támogatási szintje jelenti. Szakértők ezzel kapcsolatban is emlékeztetnek arra, hogy a csatlakozás lakossági támogatottsága a jelöltek közt éppen Máltán az egyik legalacsonyabb.
Urkuti György-->
