Holtponton a brit euróvita
Miután Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök bejelentette, hogy 2004-ben vagy 2005-ben ismét népszavazást rendeznek az eurózónához való csatlakozásról, mert a kívül maradás csökkenti az ország érdekérvényesítő képességét Európában, az uniós tagálla-mok közül csak Nagy-Britannia nem kötelezte el még magát a közös pénz mellett. Patricia Hewitt kereskedelmi és ipari miniszter szerint azonban a referendumot csak akkor nem írják ki, ha a gazdasági tesztek nem teljesülnek - írja a Reuters. Blair júniusra ígéri a tesztek értékelését, így a népszavazásról szóló döntés még az idén megszülethet. A Financial Times szerint azonban a brit politikusok általában azt valószínűsítik, hogy a kormányfő - elsősorban a közvélemény-kutatási eredmények fényében - kénytelen lesz elhalasztani a referendum kiírását.
A brit lap által megkérdezett elismert - köztük Nobel-díjas - közgazdászok úgy vélik, hogy az eurócsatlakozásról szóló döntésnek világosnak és egyértelműnek kell lennie, a tesztek viszont alkalmatlanok határozott következtetések megfogalmazására. Wynne Godley, a King's College profeszszora azt mondta, hogy a tesztek gazdaságilag nem megalapozottak, s a kérdés fontosságának és komplexitásának fényében "bizonytalanok és nevetségesen elégtelenek". Robert Mundell Nobel-díjas közgazdász szerint "nincsen tisztán tudományos módszer annak megállapítására, hogy Nagy-Britannia csatlakozása egyértelműen előnyös lesz-e a szigetország, más euróállamok, vagy a világ egésze számára".
