Kiemelt támogatás kistérségeknek
Ebben az évben a tavalyinál jóval több, mintegy 93,7 milliárd forint áll rendelkezésre területfejlesztési célokra - összegezte az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának elnöke. Szabó György szerint a költségvetés is jelzi, hogy a kormányzat a korábbinál jobban figyel a hátrányos helyzetű térségekre.
Az elmúlt 12 évben jelentősen nőttek a különbségek az országrészek között. A helyzet a közelmúltban is romlott: míg 2001-ig öt megyét soroltak a hátrányos helyzetűek közé, tavaly már hétben nem érte el az egy főre jutó GDP az országos átlag 70 százalékát. A területfejlesztési bizottság elnöke elmondta: az előző kormányzati ciklusban a pályázati források elosztása során a jelentős saját erővel bíró térségek juthattak támogatáshoz. Így még kedvezőbb helyzetbe kerültek az egyébként is előnyben lévők, míg a saját forrással nem rendelkező térségek nem jutottak állami támogatáshoz.
Új elem az idei költségvetésben a kistérségi támogatási alap megjelenése, amelyből az ország 42 leghátrányosabb helyzetű kistérsége kaphat segítséget, hogy így kiválthassák a pályázatokhoz szükséges önerőt. Szabó György szerint indokolt, ha a legelmaradottabb területeken maximális állami támogatással valósulnak meg a beruházások. Szintén új a terület- és településfelzárkóztatási célelőirányzat, amely 94 kistérségnek nyújt a korábbinál nagyobb összegű támogatást. A testület elnöke szerint az új területfejlesztési törvény elfogadása 2004-től jelentős előrelépést hozhat többek között az intézményrendszer átalakításában. A decentralizáció fontosságát hangsúlyozva kiemelte: a fejlesztésekről szóló döntéseket ott kell meghozni, ahol a beruházások megvalósulnak. (KÁ)
