Kihívás előtt a kohéziós politika
Az EU közelgő bővítése megkétszerezi majd a legjobb és a legrosszabb jövedelemviszonyok között élő uniós lakosság felső és alsó 10-10 százaléka közötti különbséget. Többek között ezzel a nem túl meglepő következtetéssel szolgál az Európai Bizottság csütörtökön közzétett éves jelentése a már kibővített EU-n belüli gazdasági és szociális kohézióról. A tavaly első ízben napvilágot látott és az idén aktualizált jelentés újabb fontos állomása az unió jövőbeni regionális politikájáról folyó, 2001 májusában kezdett széles körű vitának. Brüszszel a folyamat betetőzéseként 2003 novemberében terjeszti majd elő hivatalos javaslatait az új, 2007-től érvényes kohéziós politikára, amelynek kitárgyalásában már a jövőre csatlakozó 10 ország is részt vesz majd.
A jelentés az egy évvel korábbihoz hasonlóan megerősíti azt a várakozást, hogy a 25 tagú Európai Unióban a mostanihoz képest sokkal nagyobbak lesznek a regionális fejlettségbeli különbségek, amelyek földrajzi értelemben is áthelyeződnek majd. A kibővített unióban a teljes lakosság negyede (körülbelül 116 millió ember) él majd az átlagos uniós fejlettségi szint 75 százaléka alatt, ami ma a legbőkezűbb strukturális támogatásokra való jogosultság alapja. A 15 tagú EU-ban csak a lakosság 18 százaléka (68 millió ember) él elmaradottnak számító térségekben. Minden tíz, szegény régióban lakó polgár közül hat az újonnan csatlakozó országok lakosa lesz.
A kohéziós jelentés a regionális politika jövőjének szentelt átfogó vita eddigi mérlegét megvonva azt sugallja, hogy a bővítés után sem fog megváltozni az elmaradott térségek felzárkóztatási támogatásokra való jogosultságának kritériuma, ami az egy főre eső átlagos uniós GDP 75 százaléka. Ebből kiindulva a mostani 48 helyett a jelenlegi tagállamoknak csak 30 régiója kvalifikálja majd magát a strukturális alapok első számú célterületéből folyósított támogatásokra. Tíz ország csatlakozása 13 százalékkal lejjebb viszi majd az EU egy főre eső átlagos jövedelemszintjét.
A kohéziós jelentés az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján három egymástól jól elkülönülő csoportra osztja a jövendőbeli Európai Unió tagállamait. Az elsőbe tartozik Ciprus és Szlovénia kivételével a nyolc csatlakozó ország, ahol a legalacsonyabb - az uniós átlag 37-65 százaléka között - lesz a jövedelemszint. A második kategóriába sorolja a dokumentum Görögországot, Portugáliát, Spanyolországot, Ciprust és Szlovéniát, ahol az EU-átlag 71-92 százaléka között mozog a fejlettségi szint. Végül a "felsőházban" foglalhat helyet a többi jelenlegi tagország, amelyek összességében 15 százalékkal lesznek majd az egy főre jutó átlagos GDP-szint fölött.
Az Európai Bizottság anyaga arra is kitér, hogy a vitához hozzászólók többségének véleménye szerint az EU-nak 2006 után a GDP-minimum 0,45 százalékát kellene a kohéziós politikára költeni, amit egyébként az Európai Parlament is határozottan szorgalmaz. Michel Barnier, a regionális politikát felügyelő biztos emlékeztetett rá, hogy az EU-tizenötök jelenleg a GDP 0,32 százalékát fordítják felzárkóztatási célokra. Barnier elismerte, hogy ha a kohéziós politikára váró kihívás duplája is lesz a jelenleginek, kétszer annyi forrás bizonyosan nem áll majd rendelkezésre. A francia nemzetiségű bizottsági tag szerint a tagjelölteknek most a felzárkóztatási alapok fogadásához szükséges feltételek megteremtésére kell összpontosítaniuk. Barnier egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a csatlakozó államok felkészülése - legalábbis egyelőre - egyáltalán nem ad okot aggodalomra.
A kohéziós jelentés emlékeztet rá, hogy a tizenötök állam- és kormányfői tavaly decemberben Koppenhágában összesen 21,7 milliárd eurót szavaztak meg strukturális és kohéziós alapok formájában a tíz újonnan csatlakozó országnak 2004 és 2006 között. A tízek átlagában 2006-ban fejenként 117 euró lesz a támogatás mértéke, ami kevesebb annál a 143 eurónál, ami kezdetekben, 1989 és 1993 között jutott az elmaradott régiók egy-egy lakosára. Az egy évvel ezelőtti jelentés az akkori feltételekből kiindulva 10-15 évre becsülte Magyarország felzárkózását az európai átlaghoz.
