Közbeszerzések ezermilliárdért
A tavalyi 4381 közbeszerzési eljárásban 801,8 milliárd forint közpénzről döntöttek - mondta Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. Az eljárások száma 16, összértéke 38 százalékkal haladta meg a 2001. évit. A korábbi évekénél is dinamikusabb növekedés a hazai közbeszerzések történetében először megpályáztatott autópálya-építéseknek köszönhető. A három sztrádatender 129 milliárdos értéke a 2002. évi forgalomnak egyhatodát tette ki. Eljárásonként átlagosan 183 millió forintról döntöttek tavaly. Ajánlatokat 1261 szervezet kért, átlagosan 3,47 darabot, illetve 838 millió forint összegben.
A hazai közbeszerzés eddigi legnagyobb összegű eljárásában (értéke 65 milliárd forint) a Nemzeti Autópálya Rt. volt az ajánlatkérő, az M7-es Balatonszárszó-Ordacsehi közötti sztrádaszakaszának megépítésére kiírt nyílt előminősítéses tender nyertese pedig a Hídépítő-Betonút Rt. alkotta Szárszó konzorcium volt. A nyertesek érték szerinti toplistájának második helyezettje 45 milliárd forinttal a Strabag Kft., amely az M7-es autópálya Becsehely-Letenye, illetve az M70-es autóút Letenye- Tornyiszentmiklós közötti szakaszát építi.
A legtöbb ajánlatot, 93-at a fővárosi önkormányzat kérte. Második a Honvédelmi Minisztérium 78-cal, harmadik pedig a BKV Rt. 68-cal. Az ajánlatkérések értékét tekintve első 129 milliárd forinttal a Nemzeti Autópálya Rt., ezt 65,8 milliárddal követte a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága, harmadik 41 milliárddal a MÁV Rt.
Tunyogi László az elmúlt évek közbeszerzési adatait elemezve elmondta, hogy egyenletesen nőtt az ajánlatkérők száma. Egyrészt mert egyre többen jönnek rá, hogy be kell tartani a törvényt, másrészt a tavaly nyári "salátatörvény" eredményeként a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és vállalatai is a jogszabály hatálya alá kerültek. Az ajánlatkérői kör 2700-2800 között stagnál. Tavaly két megye kivételével nőtt a közbeszerzési eljárások száma, 14-ben pedig az értékük is.
A szakember örvendetesnek nevezte, hogy átláthatóbbá váltak a közbeszerzések: fokozatosan csökkent a hirdetmény nélküli eljárások száma és értéke. A beszerzések 75 százalékát tették ki a nyílt tenderek, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya közel 11 százalék volt.
Tunyogi László a küszöbönálló törvénymódosítás kapcsán megvizsgálandónak tartja egyebek között a közbeszerzési határidők csökkentésének lehetőségét, a meghívásos eljárások népszerűtlenségének okát, a kivételek gyakoriságát, valamint: helyes-e, hogy mennyiségileg öszszehasonlítható szempontok mérhetők össze bírálatkor. Hiányolja a jogszabályból a közbeszerzési szerződések teljesítésének ellenőrzését.
Prognózisa szerint 2003-ban a közbeszerzések értéke elérheti a 900-1000 milliárd forintot. Úgy véli, a sztrádatenderek példája más nagy, kiemelt beruházásra is hatással lesz. (MK)
