Közepes magyar bizonyítvány
A műszaki-természettudományi frissdiplomásoknak a lakossághoz viszonyított aránya terén Magyarország csak Csehországot tudja megelőzni az EU-tagjelöltek között. A felnőttképzésben részt vevők aránya terén hazánk szintén utolsó előtti a tagjelöltek sorában. A high-tech cégekbe fektetett kockázati tőke esetében hasonló a helyzet (igaz, itt csak hét országról vannak adatok).
Néhány területen azonban kedvező képet festenek Magyarországról az Európai Bizottság innovációs ranglistái. Hazánk büszkélkedhet a jelöltek között a második legtöbb bejegyzett szabadalommal a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO). Szintén "ezüstérem" jut Magyarországnak, ha az ipari munkaerőn belül a csúcstechnológiában foglalkoztatottak arányát vetjük össze a 13 tagjelölt között, s egy "bronzérmes" helyet még a GDP arányában mért információtechnológiai és távközlési kiadások esetében is sikerült hazánknak elcsípnie. Utóbbi két mutatószám terén még az EU-átlagot is meghaladja a magyar adat (a foglalkoztatotti aránynál 7,6 százalékos uniós átlaggal szemben 8,8, a kiadások arányánál 6,93 százalékos EU-átlaggal szemben 8,9 százalékos magyar adat áll). A bizottság által vizsgált tíz összehasonlítható mutatószám közül egyébként öt esetében is előfordult hasonló jelenség, vagyis az, hogy a tagjelöltek legjobbjai az EU-átlagnál kedvezőbb adatokat tudnak felmutatni.
A jelöltek zöme ennek értelmében a tagországokhoz képest is jól áll például a felsőfokú oktatásban részt vevők aránya terén. A bizottsági jelentés összesen 17 mutatószámra terjed ki (ám közülük hét esetében a jelöltek és a tagállamok átfogó összehasonlításához elegendő adatot nem prezentál), s ezek közül valamelyik terén szinte mindegyik jelölt magáénak mondhat relatív (jelöltek közötti) elsőséget. Bulgária és Lettország 3-3, Észtország, Románia, Szlovákia és Törökország pedig 2-2 mutató esetében is "aranyérmes". Ennek dacára az elemzés Románia mellett Bulgáriát is "kevéssé innovatív országként" jellemzi, mivel a többi mutató terén teljesítménye gyenge.
Magyarországot a bizottsági anyag az "innovatívabb" jelöltek között említi Cseh-, Észtországgal, Litvániával, Szlovéniával és Máltával együtt, az adatok részletesebb tanulmányozása azonban arra a következtetésre vezet, hogy ezt a csoportot is kétfelé lehet bontani: a sok mutatószámnál élenjáró szlovén-észt-cseh trióra, illetve a többiekre. (A bizottsági értékelés ezt részben annak tulajdonítja, hogy az említett trió mindegyik tagja kidolgozott már részletes nemzeti innovációs szakpolitikát.)
Az EU egésze egyértelműen gyengébb innovációs mutatószámokkal bír, mint az USA vagy Japán. A főbb mutatószámok közül egyedül az otthoni internet-hozzáférésben előzi meg az unió a távol-keleti szigetországot. Ami azonban az elmúlt néhány év trendjét illeti, a bizottsági elemzés szerint az öreg kontinensnek jó esélye van a felzárkózásra. Ráadásul a leginnovatívabb tagállamok (Finn-, Svédország, Dánia, Hollandia) hét mutatószám terén is megelőzik mind az USA-t, mind Japánt, noha az EU-átlagot az egyébként sok területen is gyorsan felzárkózó déli tagálla-mok ma még erősen lehúzzák.
