Közös érdek a szigorú kontroll
"Rendkívül boldognak" nevezte magát az EU versenyjogi biztosa a fejezet időben történő lezárása miatt, midőn fogadta a VG brüsszeli tudósítóját. Az eredményt szerinte "alapos, de konstruktív" tárgyalások során hordták ki, amelyek ugyan a magyarok esetében különösen elnyúltak - az állami támogatások témakörét a magyar és a lengyel delegációval zárta le utolsónak a dán EU-elnökség -, de ezt Monti szerint "öröm volt" végigcsinálni. Különösen fontosnak nevezte, hogy mindezek végeredményeként "sikerült szavatolni az (EU-szabályozással összhangban álló) versenypolitikai kereteket a taggá válásra" az újonnan csatlakozó országokban. A végső eredményt jellemezve kiemelte, hogy az figyelembe veszi a befektetők érdekeit is, miközben a rendszer átlátható, és az uniós normákkal összhangban álló határ vet gátat a parttalan támogatási gyakorlatnak.
A bizottsági főtisztviselő elismerte, hogy a brüsszeli testület különösen szigorú vonalat képviselt a tagjelöltek felé a tárgyalások során. Emlékeztetett azonban arra, hogy "ugyanez a bizottság ugyanilyen szigorúan jár el a mai tagállamokkal szemben is". Úgy vélte, hogy ez önmagában is jelentős mértékben szolgálja a most csatlakozó - különösen a kisebb gazdasági súlyú - országok érdekeit. "A bizottság arra szorítja a jelenlegi tagállamokat, hogy fogják vissza az állami támogatás globális mértékét" - jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy amikor valamelyik mai EU-tag netán növelni szeretné a költségvetési támogatást, a leendő újabb tagok érdekeit is szolgálja, ha ezzel szemben Brüsszelben fékezőleg lépnek fel.
Emellett azonban a "bizottsági szigor" arra nézve is biztatásul szolgálhat, hogy - immár az EU jövőjéről zajló vitákban - továbbra is mint független, nemzetek felett álló, kizárólag közösségi érdekeket szem előtt tartó szervezettel számoljanak az Európai Bizottsággal. A versenyjogi ügyek sora úgymond jól mutatja, hogy Brüsszel valóban az alapszerződések felügyelője, és ennek érvényesítésekor egyformán jár el minden taggal szemben.
Monti szerint egyébként az egész brüsszeli versenyszabályozást nagyon "könnyű félreérteni". A közösségi szabályozás valójában "nem jelent kényszerzubbonyt" az országok számára. EU-tagállamok kormányai is élhetnek a központi támogatás eszközével. A feltétel, hogy ennek mértéke álljon összhangban az érvényes közösségi szabályozással. Regionális fejlesztést szolgáló beruházásra, környezetvédelemre vagy születő iparágak segítésére például a jövőben is adott lesz a pénzügyi támogatás lehetősége - mutatott rá.
A brüsszeli versenyjogi biztos egyúttal ismét hitet tett amellett, hogy tévedés a külföldi tőke becsalogatására kizárólag a pénzügyi támogatásban látni a fő eszközt. A jogbiztonság, a gazdasági és politikai stabilitás, a képzett munkaerő, a kedvező földrajzi fekvés még mindig csupán egy része a lehetséges előnyök hoszszú listájának - hangsúlyozta az EU versenyjogi biztosa.
Monti változatlanul meghatározó jelentőségűnek tartja, hogy a leendő tagországokban már a belépést megelőzően teljes legyen a közösségivel összhangban álló jogharmonizáció, adott legyen az intézményi háttér, az adminisztratív kapacitás, és a közösségi előírásokat a gyakorlatban is alkalmazzák, mintegy teszteljék azokat. Mindezt a leendő csatlakozási szerződés - a versenyjogi fejezet lezárásának feltételrendszere - részben már önmagában is szavatolja. Ami az intézményi hátteret illeti, a brüsszeli biztos elégedett hangon szólt a magyarországi versenyhatóságokról. Személyi állományuk jó, működésük nem kevésbé, összességében bizottsági megítélés szerint jól látják el feladatukat - fejtette ki. Úgy vélte egyúttal, hogy ezen a téren az új tagországok voltaképpen még előnyben is lesznek a maiakkal szemben, hiszen az utóbbiak már régen minden ilyen jellegű tevékenységet az Európai Bizottságra ruháztak. "Önöknél még közvetlen, élő és gyakorlatban érzékelhető tapasztalatokból építkezhetnek" - mutatott rá, nem kizárva, hogy maga a brüszszeli testület is merít majd ezekből a tapasztalatokból. (FGy)
