Légipiacnyitás magyarok nélkül
Az EU-ban 41 százalékos repülőjegyár-csökkenéshez vezetett a légipiac egységesítése és liberalizációja az Európai Bizottság számításai szerint. A piacnyitás az új tagországokra nézve is kötelező lesz a 2004. május 1-jére tervezett csatlakozástól kezdve, ám a készülő kétoldalú liberalizációs egyezmények ezt mintegy fél évvel előbbre hozhatják a tíz újonnan belépő közül nyolc esetében - de Magyarországon és Máltán nem. Hazánk ugyanis nem lesz jelen a liberalizációs egyezmények két-három hét múlva esedékes parafálásánál, mivel nem kívánja a piacnyitás előbbre hozatalát. Az ugyanis tovább nehezítené az éppen a privatizáció előtti felerősítés időszakában lévő Malév helyzetét.
Az 1998-ban kezdődött liberalizációs tárgyalások mára gyakorlatilag befejeződtek - értesült európai bizottsági forrásokból a Világgazdaság. Az önállóan megkötendő liberalizációs szerződések mögött meghúzódó eredeti elképzelés az volt, hogy ha a bővítés valamilyen okból késne, a légipiac megnyitásából származó kölcsönös előnyök akkor is érvényre jussanak. Miután a bővítés 2004. május 1-jei céldátuma világossá vált, a tárgyalások folytatását és eredményes befejezését az indokolta, hogy ha a csatlakozási szerződés ratifikációs folyamata valahol elakad, akkor is legyen piacnyitás. További indok volt az első bővítési körben nem szereplő Bulgária és Románia, valamint Norvégia és Izland részvétele a közös európai légtér (European Common Aviation Area, ECAA) nevet kapott szerződésekben.
A két-három hét múlva parafálandó ECAA-szerződések aláírása tavasszal várható, majd kétoldalú ratifikációik következnek. Az unió csak közösségi szinten (a miniszteri tanács és az Európai Parlament döntésével) erősíti meg a szerződéseket, nem tagállamonként. A szerződések a ratifikáción túljutott országok esetében akkor lépnek hatályba, ha legalább három ország és az unió is végzett már ezzel a procedúrával. Bizottsági számítások szerint tehát a gyakorlatban legfeljebb fél évvel hozhatja előrébb a piacnyitást az ECAA a 2004. május 1-jei dátumhoz képest.
Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon eredetileg 2005 végéig terjedő átmeneti mentességet kért a légipiac megnyitásának EU-joganyagban szereplő kötelezettsége alól, elsősorban a Malév érdekeinek védelmére való tekintettel. Az EU végül 2004. január 1-jéig terjedő átmenethez járult hozzá, miután azonban a csatlakozás céldátuma időközben 2004. május 1-jére tolódott, ez most már csupán jelképesnek tekinthető.
"Magyarországnak összességében nem származik hátránya az ECAA-megállapodásból való néhány hónapos kimaradásból, a szerződés ráadásul nyitott, így időközben bármikor csatlakozhatunk" - fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Kiss László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium légi közlekedésért felelős főosztályvezetője. A csatlakozásnak jelenleg nem jogharmonizációs, illetve intézményi akadályai vannak, hiszen az unió által megkívánt rendszer már létrejött. Így például felállt az önálló balesetvizsgáló szervezet, illetve a polgári légi közlekedéssel kapcsolatos másodfokú eljárások kikerültek a minisztérium hatásköréből.
A megállapodásból való kimaradás a főosztályvezető szerint alkotmányos szempontokkal, illetve a hazai légi közlekedés fejlesztési programjával magyarázható. Az uniós csatlakozás előfeltételének számító alkotmánymódosítást megelőzően más országok joghatósága ugyanis nem érvényesülhet Magyarországon, a liberalizáció pedig ilyen elemeket is igényelne. A jelenleg is folyó légiközlekedési program a nemzeti légitársaság új helyzetre való felkészítését, privatizálását, a piaci változások vizsgálatát és a repülőtér feladatainak újjászervezését foglalja magában.
