Megújuló munkajog
A munka törvénykönyvének az idén tavaszra tervezett módosításai nem fogják megkönnyíteni a jogalkalmazók dolgát - summázható a szakemberek véleménye a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi tagozatának legutóbbi tanácskozása alapján. Az értekezleten mérlegre tették a törvénykönyv elmúlt, módosításokban gazdag, ám lényegi megújulást nem hozó évtizedét. Elhangzott: a munkaügyi szabályok közvetlenül érintik, befolyásolják mindennapi életünket. Így - sem a felekre, sem a viták elbírálóira nézve - nem szerencsés, ha annyit igazítanak a törvénykönyvön: csaknem negyven alkalommal módosult 1992 óta. Sok jogalkalmazó úgy látja: a módosítások nagy részére - kivéve azokat, amelyekkel jogharmonizációs kötelezettségeinknek tettünk eleget - nem is lett volna igazán szükség. A tavalyi jogközelítő beavatkozások jelentőségét nem vitatva, a tanácskozás némely részvevője egyebek közt azt kifogásolta, hogy ahol a közösségi joganyag bizonyos mozgásteret engedett a hazai jogalkotónak, ott inkább a munkáltatói, mintsem a munkavállalói oldalt erősítette az új szabályozás.
Az értekezleten hangsúlyt kapott, hogy a bírói gyakorlat nemegyszer ösztönözte a munkaügyi rendelkezések átalakítását. Így például a bírói döntések alapján formálódott az átszervezés miatti felmondás szabályozása. A bíróság érvényesítette határozataiban a jóhiszeműség és a tisztesség elvét nem csupán a munkáltatóval, hanem a dolgozóval szemben is. Megannyi problémát vet fel a munkaszerződés és a munkakör módosítása, vagy a határozott ideig tartó munkaviszony meghosszabbítása, amely - mint azt a szakemberek kiemelték - megkívánja a jogos munkáltatói érdekek rögzítését is.
A munka törvénykönyvének tervezett változásai várhatóan komoly feladatokat rónak a jogalkalmazókra, akik kifejtették: a színlelt munkaviszonyok létrehozását megakadályozná, a munkavállalók védettségét növelné annak megkövetelése, hogy a munkavégzésre irányuló szerződéseket - a polgári jogi ügyletekhez hasonlóan - tartalmuk szerint bírálják el. (MKK)
