Nem egyszerűsíti a bírák dolgát a változó Mtk.
A munkaviszony fogalmának meghatározása a munka törvénykönyve (Mtk.) leendő új szabályozásában nem teszi egyértelművé az ezzel kapcsolatos perekben a bírák dolgát. A kényszervállalkozások visszaszorítására irányuló tervezet kiemeli a munkavállalói jogok védelmét, ám egyúttal alkalmat ad azok csorbítására, korlátozására a munkaügyi felügyeletnek nyújtott, az adott foglalkoztatási viszonyra vonatkozó átminősítési lehetőséggel - jelentette ki Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. Elmondta: a munkaviszony fogalmi meghatározásához a gyakorlat adja az ismérveket. Ezekre - például a személyes munkavégzésre, a munkáltató utasítási jogának érvényesülésére, az ő eszközeivel történő munkavégzésre - figyelemmel változó annak bírói megítélése, hogy az adott esetben munkaviszonyról vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyról van-e szó. Handó Tünde - nem ismervén a kormány elé kerülő hibrid foglalkoztatási forma terveit, amelyről a Világgazdaság tegnap hírt adott - úgy vélekedett: a tervezett cél eléréséhez az Mtk.-szabályt úgy kellene megváltoztatni, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén kizárólag munkaviszony volna létesíthető a felek között.
A bírónő a fogalommeghatározást azért is indokoltnak tartaná, mert az uniós irányelvek is valamilyen fajta - meghatározott ismérveknek megfelelő, munkavégzésre irányuló - jogviszonyokra vonatkoznak. Meglátása szerint a különböző foglalkoztatási formák feltételei lehetnének irányadóak az adó- és járuléktörvényekben megszabott fizetési kötelezettségekre. Mint kifejtette, a szabályozás kialakításában nem feledhető az sem, hogy a készülő új polgári törvénykönyvbe beillesztenék a munkaszerződést is.
Nemcsak a munkaviszony alanyai, hanem a bírák számára is fontos változás a részmunkaidőre vonatkozó passzusok törvénybe foglalása. Sajnálatos módon azonban az Mtk.-tervezet legutóbbi változatában - ellentétben a korábbival - nem kényszeríthető ki a részmunkaidős foglalkoztatás a munkavállaló kezdeményezésére - hívta fel a figyelmet az elnök. Utalt arra, hogy Németországban például a munkavállaló kérésére a munkáltató csak kivételesen tagadhatja meg a részmunkaidős alkalmazást.
A bírák üdvözlik, hogy a módosuló Mtk. megfogalmazza a munkáltatói jogutódlásnak, különösen a végkielégítéseknél oly fontos - a gyakorlatban jó ideje létező - módjait. Ugyanakkor problémát jelenthet, hogy a jogutódlás nem lehet felmondási ok sem a munkáltató, sem a munkavállaló számára - mondta befejezésül Handó Tünde. (MKK)
