Orosz érdekek veszélyben
Vlagyimir Putyin elnök a héten jelezte: ha Irak megnehezíti az ENSZ-ellenőrök dolgát, akkor Oroszország egyetérthet a washingtoni vezetéssel abban, hogy a Biztonsági Tanácsnak erélyesebb akciókat kell foganatosítania. Amerikai lapértesülés szerint Moszkva nemrég magas szintű tárgyalásokat kezdett az ellenzéki Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) vezetőivel, ami szintén arra utal, hogy az orosz kormány elfogadja a háborút, és már az azt követő helyzetre igyekszik felkészülni.
Oroszország mindenekelőtt az olajárak magas szinten tartásában érdekelt, hiszen gazdasága jelentős mértékben az ebből származó bevételekre van utalva - mutat rá az International Herald Tribune. Nem mellékes az sem, hogy Irak csak a nemzetközi elszigeteltségből való kitörés után lehet képes arra, hogy törlessze a volt hidegháborús szövetségessel szemben fennálló 8 milliárd dollárnyi adósságát.
Moszkva számára az is kiemelt fontosságú, hogy egy rendszerváltozás után is fennmaradjanak az orosz cégek mostani, rendkívül előnyös iraki pozíciói. Mindeddig ők voltak az olajat élelmiszerért program legnagyobb haszonélvezői, és a jelenlegi rezsim más területeken is jövedelmező, hosszú távú szerződéseket biztosított nekik. Az INC viszont világossá tette, hogy Szaddám Huszein leváltását követően nem számíthatnak további előnyökre a diktátor külföldi támogatói, ami nem kis aggodalmat keltett orosz üzleti és politikai körökben. Egyes politikusok egyenesen arra szólítanak fel, hogy a harci cselekmények végeztével Moszkva küldjön csapatokat Irakba, ottani olajérdekeltségei védelmére. A Szaddámhoz fűződő "barátságnak" persze az sem tett jót, hogy az iraki vezető nemrég viszszavonta a Lukoilnak adott, 3,5 milliárd dolláros nagyságrendű olajipari beruházási jogot.
Eközben fokozta a gyengélkedő amerikai valutára nehezedő nyomást az a bejelentés, miszerint az orosz jegybank folyamatosan csökkenti devizatartalékain belül a dollár arányát, és helyette egyre több eurót tart.
